Növekedési pályán a magyar gazdaság

Az idei év negyedik hónapjában 1,85 százalékos növekedésről tanúskodik a Világgazdaság mutatószáma, a Gyorsulási Irányadó (GYIA). A bővülés üteme továbbra is 2 százalék körüli, ám az utóbbi hónapokban ennél inkább kissé lassabb növekedési számokat láthatunk. Márciushoz képest 0,09 százalékos növekedést mutat a GYIA, és havi alapon már az egymást követő tizenhetedik hónapja van pozitív tartományban a havi index.

A növekedés szerkezete nem volt túl kiegyensúlyozott áprilisban. A GYIA tíz részindexe közül mindössze négy hatott kedvezően a főindexre, hat viszont lefelé húzta azt. A bővülés irányába ható tényezők azonban erősebbnek bizonyultak.

Az öt pénzügyi alindex körül mindössze kettő segítette a GYIA-t. A pénzkínálat reálértékének emelkedése továbbra is kedvezően hat, amiben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Növekedési Hitelprogramjának is szerepe lehet. Igaz, a hitelkihelyezések lassabban haladnak, mint a program első körében. A hosszú és a rövid lejáratú kötvényhozamok közötti hozamkülönbség csökkent, ami szintén javította a GYIA teljesítményét. A reálkamat növekedése, az Ifo-index esése, a Budapesti Értéktőzsde vezető indexének (BUX) csökkenése viszont egyaránt lefelé húzta a mutatószámot.

Az öt reálgazdasági részindexnél, hasonlóan a pénzügyi indikátorokhoz, kettő növelte és három csökkentette a GYIA-t. Az átlagkeresetek emelkedtek, a munkakeresés átlagos időtartama pedig 18,9 hónapról 18,5 hónapra csökkent, ami pozitívan hatott. Az ipari termelés és az ipari megrendelések csak lassan találnak magukra, így nem tudták felfelé húzni a GYIA-t, ahogyan a fogyasztási hitelek állománynak visszaesése is kedvezőtlen volt.

Összességében a GYIA alapján az látszik, hogy a növekedés 2 százalék körül stabilizálódott. Ugyanakkor egyre nehezebb további gyorsulást felmutatni, hiszen a bázis egyre javul, és tavaly áprilisban hosszú idő után először már növekedett a gazdaság. Mindez jelzi, hogy a folyamatosan javuló bázis ellenére sikerült fenntartani a növekedési szintet.

A folyamatosan érkező makrogazdasági adatok alapján pedig akár a kedvező meglepetéseket sem zárhatjuk ki. Az építőipar kirobbanó, 16-28 százalékos növekedést mutatott az év első hónapjaiban, igaz, ebben az EU-s pénzek gyorsuló lehívása mellett szerepet játszhatott az enyhe tél is. Az ipar 6-8 százalék közötti ütemben bővült januárban és februárban, amit az autók kivitele húzott, és a nettó export is pozitív lehetett.

A kiskereskedelem 4-6 százalékkal növekszik, ebből viszont nem könnyű következtetéseket levonni a fogyasztásra, hiszen a dohánynál az adatforrás változása (megkérdezés helyett teljeskörű adatszolgáltatás) nehezíti ezt, valamint az online kasszák bevezetése fehéredési hatást fejt ki; vagyis ennél valamivel alacsonyabb lehet a vásárlási többlet.

Ami a kilátásokat illeti, az euróövezeti beszerzési menedzserindex javulása a magyar export szempontjából kedvező, és a hazai feldolgozóipari index is a bővülést jelző 50 pont felett áll, noha áprilisban csökkenést láthattunk. A GKI konjunktúraindexe alapján az üzleti és a fogyasztói bizalom emelkedik, vagyis mindezek alapján nem láthatunk nagyobb aggodalomra utaló jeleket rövidebb távon.

-->