BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Tovább romolhat az egészségügyi ellátás színvonala

Magánforrások bevonása nélkül a jövőben tovább romolhat az egészségügyi ellátás színvonala, mert az egészségügyi intézmények nem lesznek képesek megújítani orvostechnikai eszközparkjukat, a betegek pedig még kevésbé jutnak majd hozzá korszerű gyógyászati segédeszközökhöz. Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) közgyűlésén Hornyák László elnök elsősorban olyan fenntartható finanszírozási rendszer kialakítását sürgette, amely figyelembe veszi és nyomon követi a népesség egészségi állapotát, az elöregedést, a technológia fejlődését és a költségvetés teherbíró képességét, és a műszaki lemaradás mérséklése, a fejlesztések folyamatossá tétele érdekében beépíti az amortizációt a finanszírozásba.

Mindezeket a változtatásokat hiába szorgalmazza évek óta az OSZ, egyelőre sem a kórházadósságokra, sem arra nem sikerült forrást találni, hogy a betegek hozzájuthassanak a legkorszerűbb gyógyászati segédeszközökhöz. Sőt, az egészségügyi intézmények eladósodása egyre nagyobb méreteket ölt, a Magyar Államkincstár adatai szerint – amely nem feltétlenül egyezik a beszállítók által jelzett összeggel – 2014 február végén 56 milliárd forint tartozást görgettek maguk előtt, ami alig marad el a tavaly év végi konszolidáció előtti kereken 60 milliárd forinttól. A beszállítókat terhelő tartozásállomány különösen az orvostechnikai eszköz és az információtechnológiai beszállítókat sújtja. Miközben részesedésük az intézmények dologi kiadásaiból mindössze 15 százalékot tesz ki, a feléjük fennálló tartozásállomány hosszú ideje körülbelül a duplája ennek a részesedésnek. A közgyűlési beszámoló szerint a kórházak annak köszönhetően tudták kigazdálkodni a béremelést, hogy nem egyenlítették ki a számlákat a beszállítók felé, akik ily módon gyakorlatilag megfinanszírozták azt. A szövetség ezen véleményét ugyan az Egészségügyi Államtitkárság több alkalommal is cáfolni igyekezett, viszont meglehetősen beszédes, hogy a 2014. évi költségvetésből szerepel először a dologi kiadásoktól elkülönítetten a dolgozói béremelések fedezete.

A gyógyeszköz-ellátásban sem jobb a helyzet: a technológiai színvonal nem egyenletes, és több szempontból is legalább évtizedes lemaradásban vagyunk az európai átlaghoz képest, jóllehet becslések szerint 1-1,2 millió ember szorul hazánkban tartósan vagy átmenetileg járókeretre, szemüvegre, gyógycipőre, kerekesszékre. De nem csupán a gyógyeszközöket használók, de az azok gyártásából-forgalmazásából élők száma is jelentős: sok száz egyéni vállalkozó, mikro-, kis-, és közepes vállalkozás, valamint ötven nagyobb vállalkozás működik ezen a területen, mintegy húszezer embernek adva munkát. Ezek a kis-és középvállalkozások a nagy cégeknél sokkal inkább megszenvedik a tartós forintgyengülést, amely már e vállalkozások létét veszélyezteti, miután több mint egy évtizede nem emelhették támogatott termékeik árát. A helyzet megoldása érdekében – azért, hogy a rendkívüli forintárfolyam- vagy például az alapanyagár-mozgások miatti termelőiár-változások hatásai akár időlegesen és meghatározott mértékig érvényesíthetők legyenek a fogyasztói árakban – az Orvostechnikai Szövetség már hónapokkal ezelőtt tárgyalást kezdeményezett az egészségügyi és a gazdasági kormányzattal. A megbeszélések bár elkezdődtek, még nem született érdemi döntés.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.