160-180 milliárd stadionokra

„A magyar szellem, a magyar tervezők, a magyar mérnökök, a magyar vállalatok és munkások ilyen alkotásokkal teszik ismét naggyá Magyarországot” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a debreceni Nagyerdei Stadion csütörtöki avatásán.

A 20 ezer férőhelyes, 2012-ben kiemelt jelentőségű beruházássá minősített aréna 12,5 milliárd forintba került. Bordás Péter tervezte, a kivitelezési munkákat a debreceni Hunép Zrt. és az Épker Service Zrt. alkotta Hajrá Debrecen konzorcium végezte. Üzemeltetője 22-22 százalékban a debreceni önkormányzat, illetve a Debreceni Egyetem (DE), 56 százalékban pedig a Campus Eleven Iskolaszövetkezet tulajdonában van. Kósa Lajos polgármester korábban azt hangoztatta, hogy futballmérkőzéseken túl az a cél, hogy éves szinten a stadionban lefoglalt egyéb eseménynapok száma legalább 35-40 legyen.

A felcsúti létesítménnyel együtt így már két arénát adtak át az Orbán-kormány egyik legmarkánsabb programja, a stadionépítések keretében. A húsvétkor átadott felcsúti, 3500 férőhelyes Pancho Aréna 3,8 milliárd forintból épült meg, melyből 2,7 milliárd volt a tao-kedvezményből származó támogatás, amit a kabinet nem ismer el közpénznek.

A harmadik új futballaréna az FTC-é lesz. A 22500 férőhelyes létesítmény május végére készülhet el 13,5 milliárdból, az építési idő így 14 hónap. Két hónapig tarthat majd az átadás-átvételi procedúra, illetve a tesztüzem. Az FTC elnöke szerint a kilencszintes fejépület – mélygarázzsal, kávézókkal, ajándékbolttal, a VIP-vendégeket kiszolgáló helységekkel –, illetve a stadionrész nagyjából fele-fele arányban termeli majd a profitot. Kubatov Gábor azt hangoztatta, hogy Európa legmodernebb stadionja épült meg, a beruházás közel 40 százaléka már az építkezés alatt, illetve az azt követő egy éven belül visszafolyik a költségvetésbe adók és járulékok formájában.

Az FTC stadionját a Lagardere Group magyarországi leányvállalata, a LUSS Kft. fogja üzemeltetni. Az éves szinten 7 milliárd eurós bevétellel rendelkező anyacég olyan klubok stadionjainak üzemeltetéséről gondoskodik, mint a Borussia Dortmund, a Hamburger SV, a Juventus, a Sampdoria, a Paris Saint-Germain, vagy a Monaco. A labdarúgáson kívül évi 100-120 eseményt szeretnének rendezni, köztük 2-3 jelentős bevétellel járó koncertet.
A Magyar Labdarúgó Szövetség nemrég elküldte pályázatát, hogy Budapest, mégpedig az elvileg 2018-ra elkészülő Puskás Ferenc Stadion legyen az egyik helyszíne a 2020-as Eb-nek. Ennek kapacitása 65 ezres lesz, építési költsége 70-90 milliárd forint lehet.

Nemrég jelentették be, hogy az MTK 6,5 milliárdot kap létesítményeinek fejlesztésére. Ennek keretében újulhat meg 2016-ra ötezres férőhellyel a Hidegkuti Stadion. A közeljövőben többek között megújulhat a Diósgyőr (3,5 milliárd forint) a szombathelyi Haladás (9,6 milliárd), a székesfehérvári Videoton (9 milliárd) létesítménye is. A Nemzeti Stadionfejlesztési Programra 38,6 milliárdot szánnak 2016-ig, 27 NBI-es és NBII-es, valamint 1000 amatőr pályára. Így az eddig említett futballstadionok építésének összköltsége elérheti majd a 160-180 milliárd forintot.