Felerősödött az egészségügyi érdekvédők hangja

Molnár Attila azt mondja, nem csak az elmúlt húsz, de az elmúlt hatvan évben nem volt még példa arra, hogy a kórházak teljes gazdasági-műszaki személyzetét kihagyják az ágazati béremelésből. Emlékeztetett: miközben a betegellátást végzők 2012-ben és 2013-ban is kaptak fizetésemelést, az ő munkájukat a háttérből segítő mintegy 25 ezer pénzügyes, kontroller, HR-es, informatikus, karbantartó, mosodai és konyhai dolgozó, adminisztrátor, valamint más szakember fizetését évek óta nem emelték, átlagosan alig több mint 133 ezer forintot visznek haza havonta.

Az EGVE szerint nem csupán az általuk képviselt dolgozók, de általában az egészségügy is méltatlan helyzetben van. Állásfoglalásukban hangsúlyozzák: „Az egészségügyi intézmények számára központilag meghatározott költségvetési előirányzatok már évek óta nem nyújtanak fedezetet az elvárható színvonalú betegellátás indokolt költségeire.” Az inflációs hatások, a forint kedvezőtlen árfolyama, a kötelező béremelések és a technológiai költségek folyamatosan növekedése miatt mindeközben az adósság megállíthatatlanul és exponenciálisan nő.

Az egészségügyi ellátások valós áron finanszírozását tartotta az egyik legfontosabb elérendő célnak áprilisban a Magyar Kórházszövetség, valamint az az öt egészségügyi érdekképviselet is, amely a múlt héten közös sajtótájékoztatót tartott. Emellett a béremelés folytatását és a kiszámítható életpályamodellt is kiemelték, mert – mint Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke fogalmazott – elindult ugyan egyfajta megújulás, de még mindig „irtózatos gondok feszítik a magyar egészségügyet”.

Antmann Katalin, az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy az egészségügyi dolgozók európai országokban most zajló akciósorozata mindenhol az egészségügy égető kérdéseire igyekszik felhívni a figyelmet. Arra, hogy fordítsanak elegendő pénzt az ágazatra, javuljon az egészségügyben dolgozók bérhelyzete. Ezt Magyarországon még a Magyar Rezidens Szövetségnek a hálapénz megszűntetésére indított kezdeményezése is kiegészíti. Dénes Tamás, a szövetség elnöke szerint az is nagyon fontos, hogy a szolidaritáson alapuló társadalombiztosítás csorbítása nélkül, átlátható módon teret engedjenek a magánellátásnak is.