Újra 1968-at írunk? Negatívba fordult az infláció

Amióta 1970-ban elkezdték vezetni a mostani módszertan szerint az inflációs adatokat, ilyen még soha nem fordult elő: csökkentek a fogyasztói árak Magyarországon. Annyi biztos, hogy 1968-ban történhetett utoljára hasonló, akkor több hónapon át csökkentek az árak. Persze az még más világ volt, a tervgazdaság aligha hasonlítható össze a mostani helyzetünkkel - igaz, az is vitathatatlan, hogy a központilag szabályozott rezsicsökkentés húzta le drasztikusan az árakat. Idén áprilisban 0,1 százalékkal voltak alacsonyabbak az árak, mint 2013 negyedik hónapjában. Deflációról egyelőre nem beszélhetünk hivatalosan - egyelőre ez még csak az első hónap volt, amikor csökkentek az árak, és csak minimális mértékben.

A pénzügyi elemzők előzetesen arra számítottak, hogy áprilisban nem sokat mozdult az éves összevetésű infláció az egy hónappal korábban mért 0,1 százalékos tizenkét havi ütemről, prognózisaik zéró és 0,3 százalék között mozogtak.

Ezen időszak alatt a háztartási energia, a ruházkodási cikkek, a járműüzemanyagok, a tartós fogyasztási cikkek, valamint az élelmiszerek ára csökkent, mialatt a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások drágultak. 1 hónap alatt – 2014 márciusához viszonyítva – a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal emelkedtek.

Nem meglepő módon a háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben (10,3 százalék). Ezen belül, ahogy a parlamenti döntés azt előírta, a vezetékes gázért 11,8, a távfűtésért 11,4, az elektromos energiáért 11,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2013. áprilishoz viszonyítva.

Az éves inflációs várakozások kapcsán lefele mutató kockázatokat látunk - figyelmeztetnek az Erste elemzői. Jelenleg éves átlagban 0,7 százalékos, év végére pedig 2 százalékos fogyasztói árindexszel kalkulálnak. A szezonálisan kiigazított maginfláció is tovább süllyedt 2,4 százalékrara, a márciusi 2,7-ről, ami azt mutatja, hogy az energiaár-csökkentések mellett az inflációs alapfolyamatok is igen mérsékeltek. Ebből arra következtethetünk, hogy a belső kereslet továbbra is gyenge, ami némileg ellentmond az elmúlt hónapok kedvező kiskereskedelmi forgalmi statisztikáinak, illetve az import exportot is meghaladó növekedésének.

Balatoni András, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője éves összevetésben 0,1 százalékos inflációval számolt áprilisra, a következő hónapokban pedig arra számít, hogy tovább csökkennek az árak, azonban év végére 2 százalék körüli szintre emelkedhet az infláció.

A mostani adattal nem lógunk ki a régiós vagy az európai összképből, a portugáloknál például már valóban deflációról beszélnek. Nálunk még ez korai lenne - kommentálták az adatot az MKB elemzői. A meglepetést szerintük nem lehet egy tényezőre fogni, széles körű volt az árcsökkenés. Az adat növeli a további MNB-kamatvágás esélyét - tették hozzá.

Az élelmiszerek 0,3 százalékkal drágultak, meghatározóan az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, gyümölcs – 3,4 százalékos áremelkedésének következtében. Csökkent a csokoládé, kakaó (2,9 százalék), a cukor (2,4 százalék), valamint a liszt (1,7 százalék) ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva, az élelmiszerek ára átlagosan 0,1 százalékkal csökkent. A legnagyobb mértékben a ruházkodási cikkek drágultak egy hónap alatt, 2,3 százalékkal, az ilyenkor szokásos szezonális változásoknak megfelelően - derül ki a KSH jelentéséből.

A szolgáltatások ára nem változott egy hónap alatt. A szeszes italok, dohányáruk és a háztartási energia körében árcsökkenés történt (0,3 százalék). A tartós fogyasztási cikkekért, valamint az egyéb cikkekért (lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek) átlagosan 0,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Ez utóbbin belül a járműüzemanyagok ára szintén 0,1 százalékkal csökkent.

A vezetékes gáz árának áprilisi 6,5 százalékos csökkentése a májusi árindexben fog teljes egészében megjelenni, mivel az eddigi gyakorlatnak megfelelően az árváltozás akkor kerül kimutatásra az árindexben, amikor a fogyasztóknak az új árat tartalmazó számlát ki kell egyenlíteni. 12 hónap alatt, 2013. áprilishoz viszonyítva, az élelmiszerárak 0,5 százalékkal csökkentek.

Ezen belül csökkent a liszt (20,0 százalék), a cukor (17,1 százalék), az étolaj (13,8 százalék), a tojás (7,6 százalék), valamint az idényáras élelmiszerek (4,9 százalék) ára. Drágult viszont a tej (10,3 százalék) és a sajt (9,5 százalék). 7,3 százalékkal nőtt a szeszes italok, dohányáruk ára. Szintén áremelkedés következett be a szolgáltatások esetében (1,6 százalék), ezen belül azonban a víz- és a csatornadíj átlagosan 11, a helyi tömegközlekedésé 6,8 százalékkal csökkent.

Az egyéb cikkek körében szintén árcsökkenés történt (0,6 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 1,9 százalékkal csökkent. A ruházkodási cikkekért 1,4, a tartós fogyasztási cikkekért 0,5 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

Az EU 28 tagországában idén márciusban a fogyasztói árak (a harmonizált előzetes adatok szerint) átlagosan 0,6 százalékkal voltak magasabbak, mint 2013. márciusban. Bulgáriában és Görögországban csökkentek leginkább az árak (2,0 százalék és 1,5 százalékkal), míg a legnagyobb drágulás (1,6 százalék) az Egyesült Királyságban, valamint Máltán és Ausztriában (1,4-1,4 százalék) következett be - derül ki a KSH frissen kiadott közleményéből.