Orvosok százait perelhetnék?

Csalás miatt ítélte egy év négy hónap felfüggesztett szabadságvesztésre és 1,8 millió forint pénzbüntetésre az egyik fővárosi kórház meddőségi centrumának korábbi vezetőjét első fokon, nem jogerősen pénteken a Pesti Központi Kerületi Bíróság.

Egy másik orvos egymilliós pénzbüntetést kapott, egy védőnőt büntetés kiszabása nélkül három év próbára bocsátotta a bíróság, továbbá többtucatnyi egykori betegnek ítélt meg 75 ezer és 400 ezer forint közti - összesen több millió forint - kártérítést, amelyet a vádlottaknak kell megfizetniük a kiszabott pénzbüntetésen felül.

Az elsőrendű vádlott egyszerre volt a kórház főorvosa és egy olyan kft. vezetője, amely a kórházzal kötött együttműködési megállapodás alapján korszerű meddőségi kezeléseket nyújtott a betegeknek. A vádlottak a szóbeli indoklás szerint ezt használták ki, amikor annak ellenére kértek pénzt a betegektől, hogy tevékenységükért a kórháztól a megállapodás alapján már kapott díjazást a kft., két év alatt összesen mintegy 30 millió forintot. Az elsőfokú bíróság szerint a vádlottak a betegeket tévedésbe ejtették, és kárt okoztak, így megvalósult a csalás, amelyet a főorvos, egyik szülés-nőgyógyász kollégája és egy védőnő követett el 2003 és 2005 között, több mint 80 alkalommal.

Az ügy akkor pattant ki, amikor egyes betegek az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz fordultak az orvosoktól kapott számlákkal. A szóbeli indoklásban elhangzott, hogy a cselekményekben a kényszer, illetve a magyar egészségbiztosítás rendszere is szerepet játszott. Ugyanis az egészségbiztosító finanszírozása nem egyes beavatkozásokra vonatkozik, hanem összesített kalkuláció, amely nem mindig fedez minden költséget. Miután viszont a vádbeli cselekményeknél a betegek és a kft. között semmiféle jogviszony nem volt, tőlük a cég nem kérhetett pénzt a beavatkozások költségeinek ellentételezésre, a történtek pedig ellentmondanak a szolidaritás és az egyenlő hozzáférés magyar egészségügyben rögzített alapelveinek - fejtette ki az eljáró bíró.
Az első fokú ítéletet követően a vádlottak közleményben jelezték: mindenképpen fellebbeznek.

Mint írták, a Nyírő Gyula Kórház részlegébe saját erőből vásároltak 30-35 millió forint értékű, akkor még újdonságnak számító és az országban egyedülálló endoszkópos és lézersebészeti eszközöket. Mivel a társadalombiztosítás sem ismerte ezt az eljárást, ezért nem fedezte annak  használatát. Az orvosok ezért a betegeket arról tájékoztatták, hogy a hagyományos műtéti beavatkozás továbbra is ingyenes, de ha a modern laparoszkópiás műtétet választják, akkor az önköltséges beavatkozásnak minősül.

A vád szerint viszont az orvosok megkárosították a betegeiket, mert pénzt kértek el tőlük egy egyébként ingyenesen is elvégezhető OEP-finanszírozott beavatkozásért, ami kettős finanszírozásnak minősült volna. „Az ügyben azonban a kórház 88 korábbi betegének mindegyike azt vallotta, hogy pontosan tisztában volt azzal, hogy választhat a modern, de fizetős és az elavult, de ingyenes eljárás között.

Az ügyben készült hivatalos OEP-szakvélemény az érintett páciensek esetét átvizsgálva megállapította, hogy a kettős finanszírozás ténye nem igazolható” – olvasható a közleményben. A vádlottak hangsúlyozták: mind a mai napig megszokott eljárás, hogy amikor az állami finanszírozású kórháznak nincsen elegendő forrása ahhoz, hogy új, költséges eljárást vezessen be, vagy drága, jó minőségű eszközöket vásároljon, megállapodást köt magán tulajdonban álló vállalkozásokkal, annak érdekében, hogy a kórház magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújthasson pácienseinek.

Számos példa igazolja ennek hatékonyságát, különösen a sebészetben, a képalkotó vagy a labordiagnosztikában. Az ítélet ellen ezért fellebbeznek annak érdekében, hogy az azonos rendszer szerint működtetett egészségügyi szolgáltatást nyújtó kollégáikat is megvédhessék ezáltal az őket is fenyegető jövőben induló büntető eljárásoktól.