Stabilabbak lettek a kiadók

Még hétfőig tart a 85. Könyvhét, a könyviparnak idén valamivel több oka van az ünneplésre, mint az elmúlt években. A lapunk által megnézett nagyobb kiadók ugyanis javítani tudtak eredményeiken. A Libri Könyvkereskedelmi Kft-nek például 7,8 milliárd forintról 8,3 milliárd forintra nőtt a forgalma, így 2013-ban 120 millió forintos nyereséggel zárt.

Az állami könyvterjesztés romjain 1993-ban létrejött Líra sem panaszkodhat, hiszen 4,6 milliárd bevétel mellett mintegy 100 millió forintos profitot könyvelhettek el. A Kossuth Kiadó és az Ulpius pedig fej-fej mellett haladt, mindkét társaság 1,5 milliárdos forgalmat bonyolított, és szintén nyereségesen zártak.

„Az általános üzleti környezet – különösen az elhúzódó globális pénzügyi- és gazdasági válság és annak hatásai – a tárgyévben nem volt kedvező, a gazdálkodás összességében kedvezőtlen piaci körülmények
között zajlott” – ez viszont már Libri-Shopline Nyrt. beszámolójában olvasható. A két meghatározó, vezető könyvkereskedelmi cég összevonásával tavaly decemberben születő társaság ugyanakkor leszögezi: a 30 millió forintos veszteség ellenére a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület és a könyvhetet is szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése felméréséből ugyanakkor kiderült: tízből négy olvasó illegális forrásból is letölt, hogy hozzájusson a keresett e-könyvhöz. „A nyomtatott könyvet inkább a könnyebb beszerezhetősége teszi vonzóvá, míg az e-könyvet a kedvezőbb ár miatt választanák többen. Az e-könyvet olvasók több mint fele hozzájut ahhoz a könyvhöz, amit olvasni szeretne – csak valamivel kevesebb, mint egyharmadnyian jelezték azt, hogy nem jutnak hozzá, mert sok könyv csak nyomtatott formában jelenik meg” – olvasható az MKKE honlapján.

A kutatásban résztvevők, vagyis a kérdőívet kitöltők majd egyharmada rendelkezik olyan eszközzel, amellyel tud elektronikus könyvet olvasni. Ugyancsak magas számban jelezték a válaszadók, hogy már olvastak valaha elektronikus könyvet, arányuk majdnem eléri az 50 százalékot. A válaszadók 44 százaléka viszont egyáltalán nem olvas e-könyvet.

„Ha egy könyv nyomtatott és elektronikus formában is elérhető, a válaszadók 13 százaléka választja az e-könyvet elsősorban, 84 százalékuk marad a hagyományos, nyomtatott formánál” – írta a könyvkiadók egyesülete. Szerintük az illegális tartalmak magas arányú használatát jelzi az is, hogy a letöltőknek mindössze harmada nyilatkozott úgy, hogy egy e-könyv beszerzésekor figyel arra, hogy csak legális weboldalról szerezzen be könyvet.

„A mostani felmérés alapján amennyire örvendetes, hogy az újdonságok iránt fogékony fiatal korosztály körében egyre elterjedtebb a korszerű e-könyvek használata, azaz az olvasáskultúra a digitális térben sem szorul vissza, olyannyira megdöbbentő szembesülni azzal, hogy az elvileg legtudatosabb állampolgárok, a felsőfokú végzettségűek jelentős része számára szinte teljesen közömbös, hogy olvasnivalójukat legális vagy illegális forrásból szerzik-e” – írja az MKKE honlapján Zentai Péter László, az egyesület igazgatója.

Tankönyvek nélkül tavaly mindössze 9200 könyv jelent meg 16,8 millió példányszámban és 1835 darabos átlag példányszámban. A tankönyvekkel együtt számított könyvpiac 2012-ben alig haladta meg az 58 milliárd forintot, ugyanez az adat 2013-ban 59,6 milliárd forint volt, a növekedés így 2,75 százalékos.

Öt év után megállt a piac zsugorodása. A közel tíz évig tartó könyvpiaci konjunktúra utolsó évében, 2008-ban még 67,6 milliárdos forgalmat összesíthettek. A közoktatási tankönyvek nélküli, szabadforgalmú könyvpiac 2013-ban 43,9 milliárd forint volt, ami 4,6 százalékos nominális forgalmi növekedést jelent. A könyvpiac legnagyobb forgalmú ágazatává a szépirodalom, pontosabban a fikciós művek kategóriája lett. Az ide sorolható művek tavalyi 13,7 milliárd bruttó forgalma a könyvpiac harmadát képviseli.

Lovasi élete érdekli az embereket

A Bookline.hu havi sikerlistáját jelenleg Po Bronson, Ashley Merryman: Amit rosszul tudtunk a gyerekekről című könyve vezeti Grecsó Krisztián: Megyek utánad című regénye előtt. Szintén sokan a kosarukba tették már Lévai Balázsnak a zenész Lovasi Andrásról írt művét. Heti bontásban pedig már ebből a könyvből fogyott a legtöbb. Az író halála után újra sok példányt vásároltak Gabriel García Márquez: Száz év magány című regényéből is, valamint régóta a legkelendőbb könyvek között van Ferenczi Krisztina: Narancsbőr – Az Orbán-vagyonok nyomában című írása