Több millió szűrővizsgálat marad el évente Magyarországon

Az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója szerint azonban az orvoslás nem lelkiismereti, hanem szakmai alapokon nyugvó tevékenység, a szűrővizsgálatokra külön szabályok vonatkoznak.

A KSH két adattal támasztja alá a megállapítását. Az egyik, hogy az alapellátásban a betegforgalom a 2000-es évek eleje óta több mint ötödével emelkedett, ami azt jelenti, hogy egy háziorvoshoz 2012-ben átlagosan 1545 ember volt bejelentve, egy orvos évente átlagosan több mint 11 ezer, naponta 40-45 pácienst lát el.

A másik, hogy a 2009. évi Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF2009) elemzése szerint a háziorvosi praxisokban nyújtott preventív szolgáltatások nagyon távol állnak az ajánlásokban megfogalmazottaktól: évente több millió szűrővizsgálat marad el.

Pedig, szemben az olyan, szakértelmet és részben speciális eszközöket igénylő vizsgálatokkal, amilyen a prosztata-, az emlő-, vagy a méhnyakrák-szűrés, a szív-érrendszeri, valamint a cukorbajhoz hasonló anyagcsere-betegségek szűrése, jórészt egyszerű, háziorvos által is elvégezhető tesztekre épül. Ráadásul, amint arra ugyancsak rávilágított a 2009-es lakossági egészségfelmérés, az emberek 76 százaléka rendszeresen, évente legalább egyszer felkeresi a háziorvosát, 83 százalékuk egy ötfokozatú skálán 4,05-re értékelte a szolgáltatás minőségét.

Balogh Sándor szerint ez utóbbi is bizonyítja, hogy nem lelkiismereti alapon, hanem lelkiismeretesen, a szakma szabályai szerint végzik munkájukat a háziorvosok. Ezek pedig, az életkorhoz kötött megelőző szűrésekre vonatkozó előírások mellett, pontosan megszabják, milyen vizsgálatokat kell elvégezni vagy elvégeztetni egy adott páciensnél az orvosoknak. „Ha valaki a szakma szabályai szerint jár el, akkor a hozzá forduló rekedt pácienstől meg fogja kérdezni, hogy mióta ilyen a hangja. Ha azt a választ kapja, hogy már hetek óta, el fogja küldeni fül-orr-gégészhez, hogy ki lehessen zárni az esetleges gégerákot” – magyarázza a főigazgató.

Azzal kapcsolatban, hogy ezt nehéz megtenni azokkal, akik nem járnak orvoshoz, azt mondja: „a háziorvosoktól nem lehet elvárni, hogy felkeressék azokat, akik nem mennek el hozzájuk. Felnőttként kell kezelni az embereket, akkor is, ha évekig nem fordulnak orvoshoz”. Balogh Sándor szerint az időhiány sem lehet akadálya a prevenciónak, annak ellenére sem, hogy a Kasszaorvos Szervezet egy korábbi felmérése szerint egy háziorvos és asszisztense munkaidejének harmadát az adminisztráció teszi ki.