Június végéig kérte a kormány az EMMI vezetőjétől azoknak az egymilliárd forintnál drágább uniós projekteknek a listáját, amelyekre még nem költöttek el 10 százaléknál többet. Egy tavaly novemberi kormányhatározat már azt is kimondta, hogy azoknál a projekteknél, amelyek 2013. szeptember 30-ig nem értek el a 10 százalékos pénzügyi előrehaladást, illetve ez év január 15-ig nem rendelkeztek eredményes közbeszerzési eljárással, meg kell vizsgálni a támogatási szerződéstől való elállás lehetőségét.
A két kormányhatározat ellenére úgy tűnik: megpróbálják menteni, ami menthető, és nem állítanak le egyetlen projektet sem. Legalábbis erre lehet következtetni abból a Miniszterelnökség válaszából: „A kormányhatározatban szereplő feltételeket nem teljesítő projektek részletes vizsgálata folyamatban van, a végrehajtás nyomon követése hangsúlyos, kiemelten az egészségügyi fejlesztések tekintetében” – közölték, de azt nem árulták el, melyek az érintett beruházások. Csak annyit tettek hozzá: a kormány „a szükséges beavatkozások megtételével folyamatos eszközöket biztosít a projektek sikeres megvalósításához”.
Ez vélhetően a tavaly novemberihez hasonló kormányzati plusztámogatást is jelent. Akkor összességében több mint négymilliárd forintot szavazott meg a kormány tizenhét veszélyeztetett kórházfejlesztésnek, köztük a szolnoki és a zalaegerszegi PIC-centrumnak, a nagykanizsai, a siófoki és a pécsi sürgősségi, valamint a dunaújvárosi műtőblokk fejlesztésnek. További nyolc kórházi beruházásnál pedig – így a szolnoki, a székesfehérvári infrastruktúra-, valamint a gyulai és a szegedi sürgősségi fejlesztésnél – már akkor „további vizsgálatot” tartott szükségesnek a kormány.
Mindegyik projektre igaz, hogy jelentős csúszásban van, nem kis részben az elhúzódott közbeszerzések, engedélyeztetések miatt. Az egri Markhot Ferenc Kórházban infrastruktúra-fejlesztése még 2010 decemberében kezdődött, az eredetileg ötmilliárdos projektre időközben a kormány további csaknem egymilliárd forint támogatást ítélt meg, de a projektet még az igazgató szavai szerint is csak a közelmúltban, „az utolsó utáni pillanatban” sikerült elindítani ahhoz, hogy talán 2015. november 30-ra befejezzék. A gyulai kórház új sebészeti tömbje is csigalassúsággal épül: a projekt 2011 júniusában indult, de az alapkövet csak 2013 novemberében helyezték el, amikorra már át kellett volna adni a beruházást. Ehhez képest mostanra már szerkezetkész is a több mint hatmilliárd forintból épülő kórházi sebészeti tömb. Csúszik a Zalaegerszegi Kardiológiai és Szívsebészeti Centrum átadása, amelyre 2011-ben ítéltek meg 4,3 milliárd forintot, ehhez képest az építkezés még mindig nem kezdődött el, a kivitelezésre kiírt közbeszerzés eredményét is csupán alig egy hónapja hirdették ki.
Nagyon szorít a határidő
Az uniós egészségügyi beruházásokkal kapcsolatos képhez hozzátartozik, hogy két nagy pályázatot - az intézmények struktúraváltásához kapcsolódó 35,4 milliárdos, illetve az onkológia centrumok fejlesztését célzó 8 milliárd forintos összköltségűt – csak 2013-ban hirdettek meg. Ehhez képest a beruházásokat legkésőbb 2015 november végéig be is kell fejezni, hogy az esztendő végéig a pénzügyi elszámolás is megtörténhessen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.