Gyorssegélyt kaptak az adós kórházak

A napokban kapták-kapják meg, de a hónap végére már el is kell költeniük a kórházaknak azt az összesen csaknem 12 milliárd forintos gyorssegélyt, amit az Egészségbiztosítási Alap céltartalékából engedélyezett kifizetni számukra a kormány. A fel nem használt pénzt vissza kell utalni a költségvetésnek. Az elszámolásokat a korábbiakhoz hasonlóan a Kehi ellenőrzi majd. A kórházak mellett – amelyek részben a teljesítményük, részben lejárt tartozásaik arányában kaptak támogatást – a mentésre 500, a betegszállításra 150 milliót szavazott meg a kormány.

A kórházanként pontosan meghatározott összeg első körben a május 31-én lejárt köztartozásaik, illetve a 90 napnál régebben lejárt szállítói számlák rendezésére, valamint a vállalkozásban, szabadfoglalkozás keretében egészségügyi tevékenységet végzők felé fennálló tartozásaik kiegyenlítésére használható fel a lejárt számláik erejéig. Az ezek után még esetlegesen fennmaradó összegből javíthatják a szolgáltatásaikat, elsősorban a várólisták csökkentése érdekében, de a vonatkozó rendelet alapján felújításra, beruházásra nem használhatják fel a pénzt.

Az összeg, noha nem jelentéktelen, ahhoz mindenképpen kevés, hogy érdemben és tartósan enyhítsen a kórházak eladósodottságán. A majdnem 12 milliárd forinthoz képest ugyanis június végére már a 70 milliárd forintot súrolta az egészségügyi intézmények össz-adósságállománya. A Magyar Kórházszövetség előző elnöke, Rácz Jenő a napokban úgy nyilatkozott, hogy a konszolidációs összeg nagyjából egyheti finanszírozásnak felel meg, és ebből csaknem két és fél heti dologi kiadást tudnak kifizetni az intézmények. Az adósságnövekedés ütemét tekintve – a tavaly év végi 48,4 milliárd forintos tartozást hónapról-hónapra növelve sikerült azt mostanra csaknem megduplázni - körülbelül két és fél hónap alatt keletkezett tartozást tudnak a kórházak ezzel kiegyenlíteni.

A főként magyar kis- és középvállalkozásokat tömörítő Orvostechnikai Szövetség, főtitkára ehhez hozzátetette: a Magyar Államkincstár adatai szerint a 60 napon túl lejárt adósság június végén 27,8 milliárd forintra rúgott. A 90 napnál régebb óta ki nem egyenlített számlák aránya a teljes adósságon belül ugyan ennél kisebb, az OSZ úgy kalkulál, hogy annak nagyjából a felét kapják meg most konszolidációs – vagy ahogyan a közlöny és az államtitkár fogalmazott – működési támogatásként a kórházak. Rásky László szerint ez nagy eredmény, hiszen éppen a szövetség szorgalmazta az év közbeni adósságkonszolidációt. Az OSZ-nél remélik azonban, hogy a kórházi adósságrendezésnek ez csak az első lépcsője, ami megfelelő alapot jelenthet ahhoz, hogy elkezdjék leszorítani a 180-200 napos átlagos fizetési határidőket. „További, kórházakra szabott intézkedések kellenének ahhoz, hogy az idén év végére egyetlen intézménynek se legyen 120 napon túli kifizetetlen számlája. Mert bár ez még mindig a kétszerese lenne a törvényi határidőnek, a beszállítók már ennek rendkívüli módon örülnének” – fogalmazott.

Zombor Gábor egészségügyi államtitkár által a napokban közölte: a harmadik negyedévben kerülhet a kormány elé az a javaslat, amely szerint a kórházak gazdálkodásának azon része, amelyre nincs ráhatásuk az intézményeknek, kerüljön ki a betegellátásra szánt összegből, és ezt az állam közvetlenül finanszírozza. Az OEP-finanszírozás a jövőben csak a szakmai feladatok, a gyógyító munkára fedezetéül szolgálna. Az állami szerepvállalás a működtetésben egyben állami garanciát is kell, hogy jelentsen – mondta az államtitkár.

Zombor Gábor egészségügyi államtitkár által a napokban közölte: a harmadik negyedévben kerülhet a kormány elé az a javaslat, amely szerint a kórházak gazdálkodásának azon része, amelyre nincs ráhatásuk az intézményeknek, kerüljön ki a betegellátásra szánt összegből, és ezt az állam közvetlenül finanszírozza. Az OEP-finanszírozás a jövőben csak a szakmai feladatok, a gyógyító munkára fedezetéül szolgálna. Az állami szerepvállalás a működtetésben egyben állami garanciát is kell, hogy jelentsen – mondta az államtitkár. -->