Több százezer beteg ellátása sérülhet

Levélben fordult Zombor Gábor egészségügyi államtitkárhoz négy gyógyászati segédeszköz-forgalmazó cég, kormányzati intézkedést sürgetve a tartósan gyenge forint hatásainak ellentételezésére. Konkrétan azt kérik, hogy a kormány tegye lehetővé számukra, hogy szeptember 1-től minden támogatott gyógyászati segédeszköz esetében érvényesíthessék a jogszabályban szereplő 5 százalékos áreltérést, vagyis áremelést. Ez a gyakorlatban a betegek térítési díjának növekedését jelentené, a támogatás alapját képező ár, vagyis az, amelyet a tb elfogad, 2003 óta nem emelhetik a gyógyeszköz gyártói és forgalmazói. Akkor 245 forint/euró árfolyamon rögzítették az árakat.

Ehhez képest 2014 elején 298 forintot kellett adni egy euróért, és az árfolyam már január közepétől tartósan 300 forint fölé emelkedett. A forint gyengülésében az MNB adatai szerint a nyári hónapokban némi megtorpanás volt ugyan, ám július közepe-vége óta gyakorlatilag folyamatosan 310 forint fölött van egy euró, sőt, augusztusban a 315 forint fölötti árfolyam sem volt ritka.

A gyógyeszközök árának ennyire hosszú ideje tartó befagyasztása mára minimálisra csökkentette az árréseket, így egy-két százalék árfolyamromlás is jelentősen befolyásolja a cégek működőképességét. Az Orvostechnikai Szövetség felmérése szerint az árak karbantartásának elmaradása a gazdasági válságnál és a forint árfolyamának romlásánál is kedvezőtlenebbül érintette a gyógyászati segédeszközöket gyártó, forgalmazó cégeket, amelyek fele nehéznek, 17 százaléka pedig nagyon nehéznek értékelte gazdasági helyzetét.

A cégek ezért a Zombor Gábornak írt levelükben úgy fogalmaznak: ha nem kapnak segítséget, „első lépésként kénytelenek lesznek drasztikus költségcsökkentést végrehajtani, ami elsősorban létszámleépítést jelenthet, a továbbiakban pedig rákényszerülhetnek egyes termékeik delistázására. Ez már középtávon is az ellátás romlását okozhatja, és így a betegellátást veszélyeztetheti”.

Magyarországon becslések szerint 1-1,2 millió ember szorul tartósan vagy átmenetileg gyógyászati segédeszközre. Jelenleg hetven termékcsoportban forgalmaznak gyógyászati segédeszközöket, amelyek között az egyedileg gyártott ortopéd cipők, művégtagok és kerekes székek mellett speciális kötszerek, sztómaterápiás eszközök, hallásjavító készülékek, valamint a vércukor- és vérnyomásmérők is megtalálhatók. Csakhogy az egészségügyben használt anyagok, eszközök mintegy 80 százaléka, a gyógyeszközök több mint 90 százaléka importból származik, és a hazai gyártású termékekhez felhasznált alapanyagok döntő hányada is külföldről szerezhető be.

A kórházak is megsínylik

A kórházak még nem érzik meg a gyenge forintot, de miután tartósan kedvezőtlen az árfolyam, egészen biztos, hogy a következő közbeszerzéseknél már emelkedni fognak az árak – mondta a az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke. Molnár Attila hozzátette: a beszállítóknak a késedelmes fizetést, a kórházadósságokat is be kell árazniuk, így komoly a kockázata annak, hogy a kórházak hamarosan már megrendelni sem tudják majd a betegellátáshoz szükséges anyagokat és szolgáltatásokat. Az egészségügyi intézmények össz-adósságállománya június végére már a 70 milliárd forintot súrolta.