Tranzitstop - Európának is fájhat, amit Oroszországnak szánnak

Lapzártánkig az ukrán parlament csak első olvasatban fogadta el az Oroszország ellen elrendelt 29 szankciót, így nem derült ki, hogy az intézkedések részeként teljesen leállítják, vagy csak korlátozzák az energia-hordozó tranzitot. Bár kétségtelenül a tranzit teljes megakadályozása a legfájdalmasabb Oroszország számára, e fájdalomból jutna bőven az európai vevőknek is.

A földrészen felhasznált gáz 15 százaléka érkezik Ukrajnán keresztül, ezen belül azonban térségünk kitettsége sokkal nagyobb, mint a tőlünk nyugatabbra lévő országoké. Nem véletlen, hogy európai politikusok és vállalatvezetők sora óvta Ukrajnát egy ilyen lépéstől. Németország arra is felhívta a figyelmét, hogy ezzel megszegi szerződéses kötelezettségeit.
Megindultak a tárgyalások az ukrán intézkedések európai kárainak a mérséklésére is. Az ukrán állami Naftogaz közölte, az európai vevők az ukrán-EU helyett az orosz-ukrán határon vehetnék meg a Gazprom gázát, de ekkor új szerződést kellene kötnie azokkal a vállalatokkal, amelyek nincsenek a szankciós listán.

Tavaly még Ukrajna is fele részben, azaz 27,7 milliárd köbméter erejéig orosz gázt használt, most viszont azt hangoztatja, hogy megoldja a gázellátást orosz import nélkül. Magyarország a gázimport sérülése mellett az Oroszországból várt kőolaj-, nukleáris fűtőanyag és szénutánpótlás elakadása is nehéz helyzetbe hozhatja. Ám az importzavar nem érne minket készületlenül. Az MMBF biztonsági tárolójában jelenleg közel 1,5 milliárd köbméter gáz van, jóval több az előírtnál, de még fér bele 0,4 milliárd köbméter. Az MFGT kereskedelmi tárolóiban közel 1,4 milliárd köbméter mobil (kivehető) gáz van, és még kétszer ennyire van hely.

A 265/2009-es kormányrendelet írja le, hogy ellátási zavar, illetve – két fokozatban megkülönböztetett – ellátási válsághelyzet esetén mely fogyasztók vételezése milyen arányban és mennyi ideig korlátozható, továbbá, hogy milyen feltételek mellett nyúlhatunk a biztonsági tartalékhoz. Nem korlátozható a lakosság, (adott határig) a rendszerüzemeltető és a közellátást biztosító intézmények gázellátása sem. A többi felhasználót alapvetően annak alapján sorolják be a nyolc korlátozási kategória valamelyikébe, hogy óránként mennyi gázt igényelnek, és abból mit állítanak elő. (Ha a vételezés leállítására felszólított felhasználó továbbra is használ gázt, és ezt a rendszerirányító sem tudja megakadályozni, akkor a vétkes felhasználó büntetésül ötvenszer akkora árat köteles fizetni a gázért, mint amennyibe az a rendszerirányítónak került.)

Kelet felől gáz híján jelenleg Ausztria és kisebb mennyiségben Románia felől, 2015 január 1-jétől pedig Szlovákia felől is kaphatunk alternatív útvonalon, illetve forrásból gázt. Tegnap egyébként nagyjából a szokásos szinten folyt az Ukrajna és az Ausztria felőli importunk is, az utóbbi irányból egy ideje már több érkezik, mint kelet felől. Körülbelül az elmúlt napok szintjén, vagy annál magasabban zajlott az Ukrajnába történő gázszállítás is.

Az ország biztonsági olaj- és olajtermék készletét az MSZKSZ őrzi. E készletnek 90 napi felhasználásra kell elégnek lennie, de ennél több van. Az olaj- és olajtermék utánpótlás könnyebb, mint a gázé, mert vasúti és közúti tartálykocsikban is behozható a szénhidrogén. Alternatív vezetékes importútvonalunk az Adria olajvezeték.

Biztonsági megfontolásból már a szankciók elrendelése előtt is alternatív útvonal kijelöléséről indultak tárgyalások a paksi atomerőműhöz szükséges fűtőelemek számára. Fűtőelemekből kétéves tartaléka van az erőműnek.

Biztonsági megfontolásból már a szankciók elrendelése előtt is alternatív útvonal kijelöléséről indultak tárgyalások a paksi atomerőműhöz szükséges fűtőelemek számára. Fűtőelemekből kétéves tartaléka van az erőműnek. -->