késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A nagyobb kórházak, egyetemek jó lehetőséget látnak a fizetős betegekben
A napokban egy rendezvényen ismételte el sokadszor: ők a rendelkezésükre álló kapacitástöbbletet igyekeznek kiaknázni annak érdekében, hogy ha már vannak olyan betegek, akiknek van igényük és pénzük arra, hogy az államilag biztosítottnál gyorsabban, vagy kulturáltabb körülmények között gyógyuljanak, azok ne a magánintézményeket gyarapítsák. Főleg akkor ne, amikor az egészségügy minden eddiginél forráshiányosabb, az orvosok és nővérek tömegei pedig a határon túl kénytelenek megkeresni a megélhetésükhöz szükséges pénzt.
A magánbetegek ellátása a közellátástól elkülönítetten működik, a személyzet tisztes bérkiegészítéshez jut ez által, és még így is marad 20-25 százalék tiszta haszna a kórháznak, amiből fejleszteni, beruházni tud. Mindezek alapján nem csoda, hogy, mint a kórház igazgatója jelezte, az Uzsokiban októbertől még nagyobb területen fogadnak majd magánbetegeket.
A Pécsi Tudományegyetemen 2011-ben döntöttek úgy: önálló státuszt hoznak létre a biztosítókkal és a betegfejvadász-cégekkel való kapcsolattartásra, hogy az akkori háromszorosára növeljék a klinikák szabad kapacitásának terhére igénybe vett magánellátások volumenét. Ivádi Vilmos, a pécsi Klinikai Központ igazgatóhelyettese most egy konferencián közölte: a szervezett magánfinanszírozott ellátás bevezetésének kapujában állnak.
Debrecenben szintén nem ma kezdték: ott 2007 óta működik szervezett formában a térítéses betegek ellátása, amely az óta is folyamatosan fejlődik. Az ellátást végző klinikákon külön kórtermek állnak rendelkezésre a magánbetegek ellátására, de a Klinikai Központ éppen a közelmúltban jelölt ki egy egységes fekvő- és járóbetegellátási funkcióval rendelkező Térítéses Betegellátó Központot. Soltész Pál egyetemi tanár, a központ orvos-szakmai igazgatója a VG-nek elmondta: a térítéses betegellátásból származó bevétel még szerény, de a rendszer továbbfejlesztése, a betegvonzó specialitások bevezetése érdemi növekedést hozhat. A többletbevételt itt is az orvosok és nővérek bérének emelésére és az OEP finanszírozott ellátás színvonalának emelésére fordítják.
A Semmelweis Egyetem szintén még 2007-ben alapított gazdasági társaságot magánbeteg-ellátásra. Itt is a dolgozók legális többletjövedelemhez juttatása és a szabad kapacitások kihasználása volt a fő motiváció. A Kft. több mint 80 orvossal és más szakemberrel működik együtt, díjazásukat éppúgy befolyásolja a betegforgalom, ahogyan azt a bérleti díjat , amit a társaság fizet az egyetemnek., amely a kft.-től emellett meghatározott osztalékot is kap.
Kétszintűvé válik az egészségügy
A Kórházszövetség már két évvel ezelőtt azt javasolja, hogy a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóknál is legyen lehetőség a fizetős betegek soron kívüli ellátására a várólistás műtétek esetében. A szakma másik képviselője, Szepesi András egészségügyi közgazdász szerint a magánellátás lehetővé tétele a kórházak, az azokban dolgozók és a betegek egyaránt profitálnak. Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának igazgató-helyettese pedig úgy fogalmaz, hogy az ellátórendszer elindult a kétszintűvé válás irányába, a határokat jogi és egyéb szempontból is tisztázni kell.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.