Az állami szektor késve fizetése veszélyezteti a gazdaság növekedését

Az Intrum Justitia által készített iparági kutatás eredményei alapján látszik, hogy az építőipari, oktatási és egészségügyi vállalkozások versenyképessége szempontjából Európa-szerte komoly veszélyt jelent a késedelmes fizetés.

Ezek a vállalatok nagyban függnek az állami ügyfelektől, ahol az átlagos fizetési idő hosszabb, mint a magánvállalkozások esetében. Az építőipari, oktatási és egészségügyi vállalkozások mindegyike arról számolt be, hogy a késedelmes fizetés miatt nehézséget okoz nekik alkalmazottaik megtartása, illetve az új munkavállalók felvétele is. Az építőipari és oktatási vállalatok fele állítja, hogy a késedelmes fizetések miatt nem vesz fel új munkatársakat. A kifizetések időtartama, a leírási veszteség és a likviditási következmények iparáganként különböznek.

A gyártás leírási vesztesége a tavalyi csökkenés után újra nőtt, 2,2 százalékról 2,3 százalékra. Jelentősen többen számoltak be a késedelmes fizetés okozta bevételkiesésről: 43 százalékról 54 százalékra nőtt az arány. A megkérdezett európai cégek több mint fele tett említést likviditási nehézségekről, valamint egyharmaduk a késedelmes fizetések miatt nem tervez munkaerő felvételt. A magyarországi gyártók kimagasló mértékű 6,0 százalékos leírási veszteségről számoltak be.

Az építőiparban a leírási veszteség évről évre folyamatosan növekszik, mostanra elérte a korábban még nem látott 4 százalékos szintet. A megkérdezett európai vállalatok kétharmada gondolja úgy, hogy a késedelmes fizetés likviditási problémákat és bevételkiesést okoz, 39 százalékuk kénytelen volt munkaerőt elbocsátani, 9 százalékuk pedig nem vesz fel új alkalmazottakat a kései fizetések miatt. A magyar építőipari vállalkozások szintén rekord magas 6,3 százalékos leírási veszteséget jeleztek, ami az elmúlt évek válságos helyzetének következménye. A kockázati várakozások még mindig magasak, de az állami megrendelések biztosíthatják a túlélést azok számára, akik képesek finanszírozni a hosszú fizetési határidőket.

Az üzleti szolgáltatásoknál a legmagasabb a leírási veszteség (4,4 százalék), a megkérdezett európai vállalatok fele véli úgy, hogy a késve fizetés okozta kockázat tovább fog nőni a következő 12 hónap során. A késve fizetések miatt 36 százalékuk nem vesz fel új alkalmazottakat és 63 százalék küzd likviditási nehézségekkel. A magyar vállalkozások az európai átlag feletti leírási veszteségről (4,8 százalék) számoltak be, ugyanakkor ez a szám a más hazai iparágakhoz viszonyítva nem jelent gyenge eredményt.

A szolgáltatások leírási vesztesége 3,1 százalékról 3,3 százalékra növekedett, a késve fizetések miatt egynegyedük nem tervez további munkaerő felvételt, és a válaszadók több mint fele bevétel visszaesést tapasztalt.

A leírási veszteség ebben a kis- és nagykereskedelmi szektorban 0,1 százalékkal emelkedett, a 90 napnál hosszabb fizetés pedig 5 százalékról 14 százalékra nőtt egy év alatt. A megkérdezett vállalatok 59 százaléka küzd likviditási nehézségekkel és egyharmaduk nem tud a késve fizetések miatt új alkalmazottat foglalkoztatni. A magyar cégek által tapasztalt leírási veszteség eléri a 4,9 százalékot.

A szállítmányozás leírási vesztesége a tavalyi csökkenés után újra nőtt, 2,0 százalékról 2,1 százalékra. A megkérdezettek 58 százaléka véli úgy, hogy a késve fizetés okozta kockázat növekedni fog a következő 1 évben, valamint egyharmaduk nem tervez további munkaerő-felvételt.

„A felmérésben résztvevő cégek válaszai alapján látszik, hogy az üzleti szolgáltatók továbbra is minden szempontból nagy vesztesei az elhúzódó válságnak, de a gyártó cégek sem képesek további fejlődésre a késedelmes fizetésből adódó veszteségeik miatt. A késedelmes fizetés hatása a kereskedelmi szektorban és az üzleti szolgáltatóknál is erőteljesen jelentkezik, mind a tervezett elbocsátások, mind a létszámstop tekintetében” - hangsúlyozta Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója a késedelmes fizetések magyarországi vonatkozásaival kapcsolatban.  „Az azonban bizakodásra adhat okot, hogy a késedelmes fizetés a jogalkotók figyelmének kereszttüzébe került a késedelmes fizetésekről szóló irányelv bevezetése miatt. Az irányelv megfelelő alkalmazása képes arra, hogy megállítsa a foglalkoztatás csökkenését, és akár pozitív irányba is tudja majd fordítani azt” - tette hozzá a vezérigazgató.