Ezt látták a magyar cégek keleten

Tóth Attila, a mérnöki szolgáltatásokat nyújtó CÉH-csoport elnök-vezérigazgatója a cég azerbajdzsáni megjelenéséről elmondta: miután a válság után lefeleződött a magyar építőipar, kénytelenek voltak új lehetőségek után nézni, és éppen kapóra jött egy Azerbajdzsánból érkező, kórháztervezésre-építésre vonatkozó megkeresés.

Tóth Attila kiemelte: 12 kisebb céget vittek az azeri piacra, vagy alvállalkozóként, vagy beajánlották azokat. A cég termelésének 20-30 százaléka exportteljesítmény, a cél az 50 százalék elérése – mondta. „Az exportunk olyan országokba irányul, ahol egy bizonyos tudáshiány van, és így ott értékesíteni tudjuk a saját szakértelmünket, ezért a keleti piacokra irányul az exportunk” - mondta.

A szoftverfejlesztéssel foglalkozó Pont Systems vezérigazgatója, Kovács László cégük vietnámi megbízásának körülményeit ismertette. „A válság minket is érzékenyen érintett, miután megrendelőink visszafogták megbízásaikat, így mi is kerestük a külföldi lehetőségeket” – emelte ki. Egy népesség-nyilvántartó rendszer kiépítését célzó vietnámi megbízáshoz úgy jutott hozzá a cég, hogy Magyarország kötött segélyhitelre vonatkozó megállapodást kötött Vietnámmal. A cégvezető 2010-ben ment ki először tárgyalni, a szerződés 2013-ban lépett hatályba.

A cégnek a vietnámi terjeszkedés előtt már volt külpiaci tapasztalata, miután korábban Romániában és Szerbiában leányvállalatot hoztak létre, illetve németországi megbízásokat is teljesítettek. A külpiacok felé 2005- 2006 óta kezdtek el folyamatosan nyitni. Kezdetben 15 százalék volt a cég exportaránya, a céljuk most az, hogy meghaladják az 50 százalékot.

Mindkét cégvezető arról számolt be, hogy az azeri, illetve a vietnámi vállalati kultúra igen hierarchizált. „Ha az adott megbízó cég főnöke akart valamit, akkor azt azonnal kellett teljesíteni, ilyenkor nagy sietség volt, pár óránk maradt elkészíteni az adott munkát” – mondta Tóth Attila. Kovács László pedig arra is kitért, hogy előnyükre volt, hogy annak idején nagyon sok vietnámi tanult Magyarországon, közülük sokan felsővezetők lettek. Az ő cégük is olyan partnercéget talált, amelynek a vezetője Magyarországon járt egyetemre. A CÉH-csoport elnök-vezérigazgatója ezzel kapcsolatban azt emelte ki, hogy esetükben is előny volt, hogy honnan jöttek, miután a magyarokat „török típusú” népnek tartják Azerbajdzsánban.