Milliárdokat költenek ügyeletre

Az ÁNTSZ adatai szerint ma összesen mintegy 770 patika vesz részt a lakosság ügyeleti gyógyszerellátásában, országszerte egy időben 150-180 gyógyszertár áll a betegek rendelkezésére nyitva tartási időn túl. Ugyanakkor – amint az a Magyar Gyógyszerészi Kamara alelnöke, Sohajda Attila által készült vitairatból kiderül – arra vonatkozóan, hogy melyik településen, mennyi gyógyszertárnak, milyen időbeosztásban kell ügyelnie, nincs egységes rendezőelv, a gyógyszertárakat az ÁNTSZ jelöli ki.

Így míg a fővárosban az ügyelet zárástól nyitásig tart, vidéken erre éppúgy van példa, mint arra, hogy zárástól késő estig, vagy csak pihenő- és szabadnapokon ügyelnek a patikák. Az ügyeletes patikák által lefedett területek – 3 kilométeres ügyeleti körzeteket feltételezve – Budapest belső kerületeiben jelentősen átfedik egymást, néhány külső kerületben azonban fehér folt található, igaz, az itt élők részben beszerezhetik a szükséges patikaszereket a környékbeli Pest megyei ügyeletes patikákban. Vidéken, 20 kilométer sugarú ügyeleti körzeteket feltételezve, egyes területeken szintén jelentős az átfedés, míg másutt ellátatlan területek találhatók.

Sohajda Attila szerint a gyógyszertári ügyelet szabályozásával párhuzamosan az ügyeleti finanszírozás rendszerét is kell alakítani. Az elmúlt évek, évtizedek során kialakult gyakorlat szerint két bevételi forrás áll rendelkezésre az ügyeletek finanszírozására: a forgalomból származó árrés-bevétel illetve az ügyeleti díj, amit a patikák elvileg akkor számolhatnak fel, ha nem aznap kiállított receptet szeretne kiváltani, vagy ha nem is vényköteles orvosságot szeretne vásárolni valaki. Az előbbi bevételi forrás azonban, főként a nagyobb településeken, jelentősen visszaesett a patikaliberalizációt követően, amikor sorra nyíltak a késő estig és hétvégén is nyitva tartó gyógyszertárak. Az ügyeleti díj pedig 2001 óta változatlanul 300 forint + áfa, ráadásul nem kötelező felszámítani, és a gyógyszertárak gyakorlata is teljesen eltérő ezen a téren.

Az utóbbi években összességében mindkét bevétel jelentősen csökkent, miközben csak az ügyeletes gyógyszerészek bér- és járulékköltségei évi mintegy 1,8-2 milliárd forintba kerülnek. Ezt az összeget ma az ügyeletet adó patikáknak maguknak kell kigazdálkodniuk. Az MGYK Elnöksége szerint a finanszírozást mindenképpen át kell alakítani, és egyrészt az OEP-költségvetésen belül biztosítani kell erre a célra egy alapdíjat, másrészt – ha már a gyógyszertári ügyelet a folyamatos egészségügyi ellátás része, aminek az elérhetőségét térben és időben biztosítani kell – a nem ügyelő gyógyszertáraknak egyfajta hozzájárulási díjat kellene fizetniük az ügyeletben részt vevőknek.

Senki sem elégedett

„Hogyan tovább gyógyszertári ügyelet” címmel egyeztetést tart szeptember végén a Magyar Gyógyszerészi Kamara, hogy egységes szakmai álláspontot alakítson ki a patikai ügyeletekkel kapcsolatosan. A kamara vezetése ugyanis úgy látja: mindenképpen változtatásokra van szükség a gyógyszertári ügyeletek szabályozása és finanszírozása terén, mert sem a patikusok, sem a lakosság nem elégedett a jelenlegi rendszerrel. Miközben az előbbiek arra panaszkodnak, hogy egyre kevesebben veszik igénybe az ügyeletet, az utóbbiak sokszor nem találnak ügyeletes patikát.