A patikaliberalizációt és a Széll Kálmán-tervet is kiheverték

Nemcsak a 2007-es patikaliberalizációt, de a Széll Kálmán-terv negatív hatásait is kiheverni látszik a patikapiac, köszönhetően elsősorban a 2012-ben és 2013-ban bevezetett kormányzati kompenzációknak. A Magyar Gyógyszerész Kamara a közelmúltban készítette el a gyógyszertári vállalkozások 2013-as pénzügyi és mérlegbeszámolóinak összesítését, amely egyértelműen alátámasztja ezt a pozitív trendet.

A gyógyszertárak nettó árbevétele 4,8 milliárd forinttal, 566,8 milliárd forintra nőtt 2012-ről 2013-ra, az adózott eredmény pedig 4,6 milliárd forinttal emelkedett, és elérte a 20,9 milliárd forintot tavaly (2010-ben mindössze 7,9 milliárdot tett ki). A patikák árréstömeg-bevétele 3,1 milliárd forinttal 96,3 milliárdra emelkedett, ezen belül a közfinanszírozott forgalomból 54,3 milliárd forint bevételre tettek szert a gyógyszertárak, ami 3,8 milliárddal több az egy évvel korábbinál. A tb-támogatott gyógyszerek eladásából sajnos még mindig egyre csökkenő mértékű bevételt realizálnak a patikák – a 2010-es 51,7 milliárddal szemben 2013-ban 46,2 milliárd forintot -, ezt csak az olcsóbb készítmények eladását preferáló úgynevezett generikus ösztönző évi 3,6 milliárd forintja, valamint a szolgáltatási díjként kifizetett összesen 4,5 milliárd forint képes ellensúlyozni, illetve pozitív egyenleggé módosítani.

E pozitív irányú elmozdulás eredményeként a gyógyszertári vállalkozások veszteségének mértéke folyamatosan csökken: tavaly már csak 1,3 milliárd forint volt, szemben a három évvel korábbi 6,7 milliárddal. A veszteséges egyéni és társas vállalkozások száma is kevesebb: a patikák 10,2 százaléka, 220, főleg vidéki kisgyógyszertár nem képes még ma sem a rentábilis működésre. A negatív saját tőkéjű cégek száma ezzel együtt is 33-mal csökkent, 148-ra mérséklődött egy év alatt.

A gyógyszertárak szállítói tartozásai körülbelül 45 milliárd forintot tesznek ki (pontos számot azért nem lehet tudni, mert az egyéni vállalkozások adósságállományáról nincs adat, a társas vállalkozások 40,6 milliárddal tartoznak a nagykereskedőknek). Ha lassan, de ez is folyamatosan csökken azonban, a tavalyelőtti összegnél 1,5 milliárddal kevesebb.

Hankó Zoltán, a kamara elnöke szerint a veszteséggel küzdő patikák problémáinak orvoslása mellett a gyógyszerészek fizetésének rendezése a közeljövőben megoldandó másik fontos feladat. A patikai vállalkozások, főleg a kisebbek ugyanis, még mindig nem tudják kellően megfizetni – döntően diplomás és érettségizett – munkatársaikat. A bt.-k bruttó 206 ezer forintos átlagával szemben a kft.-knél már csak 183 ezer, az egyéni vállalkozásoknál pedig mindössze 147 ezer forint az átlagbér.