Az orosz embargó ára: négyszáz kamion maradt áru nélkül

Amióta Oroszország augusztus 7-én importtilalmat rendelt el az EU-tagországokkal szemben gyümölcs- és zöldségtermékekre, valamint a baromfi, hal, sajt, tej, tejtermék termékkörre, máig mintegy 400 magyar kamion számára kellett más fuvart találni – tájékoztatta lapunkat Doór Zoltán, a Magyar Logisztikai Egyesület (MLE) elnöke, rámutatva, hogy az importtilalom miatt elmaradt fuvarok pótlása azonban a kisebb cégeknek nem sikerült, így van olyan vállalkozás, amely csökkentett kapacitással üzemel, és van olyan is, amely tulajdonképpen áll a kialakult helyzet miatt.

Amellett, hogy havonta több mint 180 Ukrajnát járó kamion maradt munka nélkül, természetesen a raktárak, a rakodók munkája is kevesebb lett, így a logisztikai ágazat is veszteségeket szenvedett.

„Most az az orosz álláspont, hogy Ukrajnán keresztül nem szállítanak árut sem közúton, sem vasúton. Ez különösen nagy csapás a magyar logisztikai szektor számára, hiszen korábban Záhonyon át szállították Oroszország illetve a FÁK országok számára az árut és Kijev volt az egyik elosztó pont” – mondta Doór Zoltán. Így tehát az importtilalom által nem érintett árucsoportok számára Záhony helyett alternatív útvonalként Constanza lett az Európai Unió kilépő határállomása.

Szakmai körök azt tervezik, hogy jövőre a kamion pótkocsikat vasúti kocsira rakják, és az ilyen pótkocsis szállítmányokból irányvonatot hoznak létre, csak még az nem dőlt el, hogy melyik magyar vasútállomáson történjék a felrakodás. Ma még nincsenek irányvonatok, csak gyűjtőfuvarozás, ami azt jelenti, hogy egy-egy vasúti kocsit kapcsolnak különféle szerelvényekhez. Így vasúton éppúgy hét nap alatt jut el Constanzába a konténerbe zárt áru, mint a Dunán. Másrészt ha a múlt évtizedben nem adtuk volna el az orosz államadósság fejében kapott két Duna-tengerjáró hajónkat, a Fekete-tengeren elérhetnénk az orosz illetve grúz kikötőket.

Záhony eddig sem volt valami jó helyzetben, hiszen elavult a logisztikai infrastruktúrája. Igaz, elkészült a Fényeslitke-Komoró logisztikai központ, ám a térség alól kihúzta a talajt az importtilalom. Az MLE elnöke szerint Záhony nemzetközi intermodális átrakóközpont lehetne, ha arra vezetnék tovább Vásárosnaménytól az M3 autópályát, amely ott találkozna a keleti széles nyomtávú valamint az európai nyomtávú vasútvonallal. Doór Zoltán ugyanakkor arra is rámutat, hogy hiába épülne Záhonyig az autópálya, ha az ukrán oldalon nincsenek jó utak. A fejlesztésekhez az kellene, hogy legyen áruforgalom, az azonban visszaesett az ukrán-orosz konfliktus miatt.

A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) ugyanakkor Záhony térségében vámszabadterület létrehozását sürgető javaslatot nyújtott be a Nemzetgazdasági Minisztériumnak. A szövetség elemzése szerint Magyarországon megfelelő fejlesztéssel Záhony átrakókörzete lenne alkalmas arra, hogy a kelet-nyugati irányú vasúti áruszállítás európai fogadásának stratégiai pontjává váljon, jelenleg azonban a térségben használt korszerűtlen átrakó berendezések kapacitása nem képes felvenni a versenyt a szomszédos országok jelentette konkurenciával. A környező országok fogadótermináljai rohamos tempóban fejlődnek, a rajtuk átvezető útvonalak forgalma folyamatosan növekszik, így Záhony térségének közlekedéslogisztikai fejlesztése nélkül a nemzetközi szállítmányozás vasúti útvonalai a jövőben teljesen kikerülhetik Magyarországot, ez pedig értékes piactól és jelentős bevételektől fosztaná meg hazánkat.

A szövetség úgy véli, hogy a vámszabadterület létrehozása csak az első lépés, mert egyebek között szükség van a vasúti hálózat fejlesztésére, többek között a Budapestet délről elkerülő vasúti körgyűrű (V0) megépítésére is.

Beruházás kezdődött Nyíregyházán

A múlt héten egy ötezer négyzetméteres logisztikai központ építését kezdték Nyíregyházán, a 4-es főút mellett. A beruházó, az Indotekhez tartozó AMD-Services Kft. szerint az EU által 356 millióval támogatott 890 millió forintba kerülő bázis létrehozását az ukrán határig tervezett útfejlesztések nyomán kialakuló áruforgalom-növekedés teszi szükségessé. Galvács Ottó, a cégcsoport vagyonkezelési irodavezetője úgy véli: Ukrajna erősödő uniós kötődése révén még több logisztikai központra lehet szükség a megyében.