Még nagyobb lehet a túlkínálat a szállodapiacon

A jelentős túlkínálattal és 50 százalék körüli telítettségi mutatókkal rendelkező hazai szállodapiacon egyelőre úgy tűnik, hogy a közeljövőben is a régi fejlesztéspolitikai irány érvényesül. Az ágazat régóta hangoztatott javaslata, miszerint új magyarországi szállodák létesítésére a következő években állami támogatást, uniós forrást – alapos piaci elemzés, tényadatokon nyugvó jövedelmezőségi számítás alapján – csak kivételes esetekben biztosítsanak, mintha ezúttal is süket fülekre talált volna. Például nemrég jelentették be, hogy Lenti önkormányzata 94 szobás, négycsillagos szálloda építésébe kezd, a 3,3 milliárd forintos beruházásból egymilliárd forintot európai uniós és magyar állami támogatásból fedeznek.

Szintén egymilliárdos európai uniós támogatással, összesen mintegy 1,6 milliárd forintból épül meg Pécs új szállodája is. A balatonfüredi Hotel Füred szálloda felújítása is gyakorlatilag új hotelnek számít majd a piacon, hiszen 7-8 üresen áll a lerobbant épület. Bár utóbbi esetében Oláh Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára úgy fogalmazott: azoknak a beruházásoknak kell megvalósulniuk, amelyeket helyiek kezdeményeznek, az uniós források felhasználása csak így lehet eredményes.

Balatonfüreden eddig sem volt hiány szállásból, amit jól mutat, hogy július végéig mintegy 100 ezer vendég közel 310 ezer éjszakát töltött a településen, és így sem voltak tömve a hotelek. A 3,8 milliárd forintos beruházás költségeinek felét az EU fizeti, így jövő nyárra még 184 szobát próbálhatnak majd megtölteni. Ami akár sikerülhet is, csak éppen a már meglévő füredi szállók kárára. Mindezeknek köszönhetően vélhetően idén is növekedni fog a turizmus beruházásainak értéke, amely az előző évek folyamatos csökkenéseit követően már 2013-ban is 5,6 százalékkal nőtt 2012-höz képest, és 37 milliárd forintot tett ki. A KSH adatai szerint június végén 19,6 milliárd forinton állt ez a mutató.

Bár a hazai szállodák jövedelmezősége a szakma szerint változatlanul alacsony, a magyar házak idén már egyre biztosabban előzik meg a lengyel és a szlovák piac szereplőit. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének augusztusi trend riportja szerint a magyarországi szállodák idén augusztusig a közép-kelet európai régióban vizsgált öt ország – Ausztria, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – között a revpar mutatót (egy kiadható szobára jutó szoba árbevétel) tekintve 41,3 euróval a harmadik helyen végeztek lengyelországi és szlovákiai hotelek előtt. Úgy látják: ennek oka elsősorban a nagyon alacsony átlag szobaár, ami 32,5 százalékkal alacsonyabb a 91,9 eurós ausztriai szállodák által elért nettó szobaárnál. Országos szinten főleg az ötcsillagos hotelek teljesítménye javult a legnagyobb mértékben.

Hogy jelentős túlkínálat van a piacon azt jól mutatja, hogy a szállodák átlagos kihasználtsága január-augusztus között mindössze 51,9 százalék volt. Érdekes képet mutat a budapesti szállodák részaránya a legfontosabb beutazó piacunkról érkező szállodai vendégéjszakákból. Míg az osztrákból mindössze 28, és a németből is csak 37,4, addig az amerikaiból 92,2, a britből pedig 91,1 százalék realizálódik a fővárosi szállodákban. Augusztusban történelmi sikert ért el Budapest, ugyanis 30 európai város között a budapesti hotelek 83,3 százalékos szobafoglaltsággal a 10. helyen végeztek, megelőzve az örök rivális Bécset, ellenben ehhez nettó átlag szobaárban csupán a 27. hely párosult. Ennek oka, hogy a fapados turisták körében Budapest trendi, ők azonban nem költenek sokat.

Egyelőre úgy tűnik, hogy a kormány nem siet törvényt adni a turizmusnak. „A turizmusról és a vendéglátásról szóló törvénytervezetet a kormány első olvasatban megtárgyalta, és rögzítette, hogy a törvényt csak azt követően lehet benyújtani országgyűléshez, ha elkészül az ágazat fejlesztésének irányait hosszú távon meghatározó turizmus koncepció. Csak a dokumentum elfogadását követően, a kormány állásfoglalásától függően kezdhető meg a törvénytervezet átdolgozása, véglegesítése, közigazgatási és társadalmi egyeztetése” – közölte lapunkkal a Nemzetgazdasági Minisztérium. Tavaly szeptemberben még lehetségesnek tartotta a tárca, hogy novemberben a parlament elé kerülhet a jogszabály, azóta azonban nincs új időpont. A költségvetés készítésekor pedig a turisztikai célelőirányzat kiadási tételeinek minél pontosabb nevesítésére fognak törekedni és az ígéretek szerint nemzetközi marketingre a jövőben még nagyobb hangsúlyt helyeznek.

Generációváltás az osztrákoknál

Ausztria továbbra is a második legjelentősebb turisztikai forráspiacunk, a lakosságszámhoz viszonyítva pedig a legnagyobb – derül ki a Magyar Turizmus Zrt. ausztriai képviseletének trend riportjából. A szomszédos osztrák piac az egyik legjobban megdolgozott turisztikai küldőpiacunk, ahonnan átlagosan minden tizedik lakosra egy magyarországi vendégéjszaka esik. Úgy látják: az Ausztriából érkező vendégforgalmunkban egyfajta generációváltás megy végbe, az idősebb kúravendégek helyett, a fiatalabb, egyúttal jobban költő vendégek érkeznek, ám számarányban ez utóbbi csoport csak jó pár év múlva fogja utolérni a kieső idősebb korosztály alkotta vendégkör létszámát. Az osztrák látogatók éves szinten 125 milliárd forintot költenek Magyarországon, naponta 80 millió forinttal járulnak hozzá a magyar költségvetés bevételi oldalához.