Megtorpant a magyar lakáspiac – kijöttek a számok
Januártól szeptemberig 8709 új lakás épült, ez pedig azt jelenti, hogy 19 százalékkal kevesebbet vettek használatba, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 14 551 volt, ami 2,3 százalékkal elmaradt a 2023. első három negyedévitől – közölte keddi gyorsjelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Budapesten 15 százalékkal kevesebb, összesen 2761 lakás épült. A csökkenés
- a megyei jogú városokban ugyancsak 15,
- a többi városban 30,
- a községekben 16 százalékos volt
a 2023. első három negyedévihez képest.
Pest régió lakásépítéseinek száma 29 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakitól.
A legtöbb régió lakásépítését is visszaesés jellemezte,
érdemi növekedés csupán a Dél-Alföldön történt, ahol 16 százalékkal több lakás épült, mint 2023 azonos időszakában.
A fővárosban a XI. kerületben adták át a legtöbb, mintegy 1200 lakást. A vidéki városok közül Kecskemét emelkedett ki, 300 feletti épített lakással.
Több házat építettek idén, mint lakást
A magánépítkezések aránya 39 százalékról 40 százalékra emelkedett, eközben a vállalkozások által építetteké 61 százalékról 58 százalékra csökkent egy év alatt.
Az új lakóépületekben használatba vett lakások 53 százaléka családi házban, 42 százaléka többszintes, többlakásos épületben, 2,1 százaléka lakóparkban található.
A használatba vett lakások átlagos alapterülete 1 négyzetméterrel, 99 négyzetméterre nőtt 2023 első három negyedévéhez képest.
Az értékesítési céllal épített lakások aránya 57, a saját használatra építetteké 40 százalék volt, ez kismértékű elmozdulás az utóbbiak javára a korábbi 60-38 százalékos megoszláshoz képest. Bérbeadásra továbbra is csak elvétve épültek lakások (2,3 százalék).
A tervezett lakások száma is esett
Országos szinten az építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 14 551 volt, 2,3 százalékkal kisebb, mint egy évvel korábban. Míg az egylakásos épületekben engedélyezett lakások száma 14 százalékkal nőtt, addig három- és annál több lakásos épületekben 18 százalékkal kevesebb lakás építését kezdeményezték.
A tavalyi év azonos időszakához képest Budapesten kívül a Dél-Alföldön (mínusz 14 százalék) és a Közép-Dunántúlon (mínusz 12 százalék) csökkent a kiadott lakásépítési engedélyek száma.
A legnagyobb mértékű növekedést a Dél-Dunántúlon (52 százalék) és az Észak-Alföldön (51 százalék) regisztrálták.
A két régióban meghatározó a Pakson és Debrecenben megvalósuló beruházásokhoz kapcsolódó lakásfejlesztések szerepe.
Budapesten 3391 lakás építését engedélyezték, ami 34 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához képest. A kerületek többségében a százat sem érte el az engedélyezett lakások száma, ugyanakkor kiugró mennyiségű, közel 1400 lakás építését kezdeményezték a X. kerületben.
A megyei jogú városokban 7,1, a többi városban 15, a községekben pedig 20 százalékkal nőtt az építendő lakások száma a 2023. első három negyedévihez képest. Kiemelkedő számú lakás építését kezdeményezték Debrecenben (936), Pakson (380) és Győrben (332).
Az építtetők az esetek 54 százalékában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
A kiadott új építési engedélyek alapján a 2023 első három negyedévinél 14 százalékkal több, összesen 7173 lakóépület építését engedélyezték az országban. A létesítendő nem lakóépületek száma 2659 volt – közölte a KSH.
Rákapcsolt az ingatlanpiac – csúcson a kereslet, és az eladási kedv is felrobbant
Újabb ingatlanpiaci boom közeleg – erre utalnak az októberi adatok.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.