Milliárdos mentőöv a libásoknak

Növekvő állatjóléti támogatásokról szól, ám elsősorban az orosz embargó miatt bajba került víziszárnyas-tartók kárainak enyhítéséről árulkodik egy a napokban, október 15-én megjelent jogszabály.

A 16/2014 számú földművelésügyi miniszteri rendelet a korábbi támogatási keretet a baromfiágazat esetében nyolcról kilenc milliárd forintra emeli. A pluszpénzt a baromfiszektor egésze kapja, ám az egyes részösszegek úgy lettek megállapítva, hogy a víziszárnyasokat, tehát a kacsákat, libákat tartó termelők járnak igazán jól.

A rendelet fiatal libára 260,8, hízott libára 1361,3 millió forintot irányoz elő az első és második negyedévre vonatkozóan, pecsenyekacsára 480,0, növendék kacsára pedig 503,9 millió forint jut a harmadik és a negyedik negyedévben. Különösen a hízott libát tartóknak jutó csaknem 1,4 milliárd forint érdemel kiemelt figyelmet, hiszen ezt az összeget a rendelet már a második negyedéves időszakra vonatkozólag rögzíti.

Ez azért fontos, mert az erre a negyedévre járó pénzek kifizetése már ezen a héten elkezdődik. A rendelet tehát kifejezetten a libatartóknak, valamint részben a kacsatartóknak nyújtott gyors segítségként értelmezhető.

A víziszárnyas termékpálya rá is szorul a segítségre. Azok után, hogy a korábbi években a különböző állatvédelmi kampányok okoztak jelentős piaci zavarokat, és a magas takarmányárak jelentettek komoly költségeket a szektor szereplőinek, most utóbbiak egyre olcsóbbá válása sem jelent vigaszt számukra. Az augusztus végén hirtelen bejelentett orosz embargó különösen az olyan szezonális termékeket érintette katasztrofálisan, mint a víziszárnyasok, és az ezekből készült feldolgozott termékek.

A kacsa és a liba sajátossága ugyanis, hogy zömmel ősszel és télen értékesítik. A rosszkor jött orosz behozatali stop tehát az egész évben az állatokat nevelő, az őszi értékesítésre készülő termelőket érte hidegzuhanyként.

A baromfiágazat támogatása az Európai Unióban nem egyszerű, hiszen az úgynevezett könnyű piacszervezésű ágazatok közé tartozik. Az ilyen ágazatok – mint például a sertéságazat is – lényegében semmiféle közvetlen támogatást nem kaphatnak. Ennek oka, hogy a szabályok megalkotásánál a korábbi tagok, nyugat-európai országok sajátosságait vették figyelembe, ahol a növénytermesztés nem válik el élesen az állattartástól. Ezeknél a termékpályáknál jóval kisebb „fegyverarzenálból” válogathatnak a tagállamok, ha segíteni akarnak.

Az egyik szóban forgó lehetőség az állatjóléti támogatások jogcíme. A mostani agrárkormányzat ezekre a támogatási formákra egyébként is nagy hangsúlyt fektet az elkövetkezendő évek szubvenciós rendszerében.

Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára az elmúlt időszakban több fórumon is kitért arra: a tárca mindent megtesz annak érdekében, hogy az állattartókat, így a baromfitartókat is minél nagyobb mértékű támogatásban részesítse, elsősorban az állatjóléti összegek emelésén keresztül.

Csorbai: jókor jött

Pozitív, komoly segítséget nyújtó döntésként tekintek a szóban forgó rendeletre, hiszen a jelenlegi helyzetben minden fillérnek örülni kell, ami az ágazatba érkezik – értékelte lapunknak a jogszabályt Csorbai Attila. A Baromfi Terméktanács elnöke hozzátette: a rendelet azért is üdvözlendő, mert az orosz embargó problémákat okoz a baromfitartóknak, különösen a víziszárnyas-piac szereplői szenvednek nagyon a moszkvai döntés hatásaitól. támogatási részösszegek arányai logikus döntésről árulkodnak, amelyre nagy szükség volt – tette hozzá Csorbai, aki ugyanakkor kritikát is megfogalmazott: negatívum, hogy az étkezési tojáságazat nehéz helyzetére nem reagál a rendelet.