Az ágazat szereplői és egészségügyi közgazdászok szerint semmivel sem csökkent az elmúlt években az egészségügy forráshiánya, amit már a 2011-ben született Semmelweis-terv is 250-550 milliárd forintra becsült.
Az egészségügy, kizárólag közpénzekből, már rég óta finanszírozhatatlan – ezt ismerte fel a Fidesz, illetve a kormány, amely a tervek szerint egyre nagyobb teret enged a következő években a legális magánfinanszírozásnak.
Az egészségügyi ellátás alapját továbbra is mindenki számára kötelező egészségügyi járulék- és hozzájárulás-fizetés biztosítja majd – ezt a miniszterelnöktől az egészségügyi államtitkáron át többen leszögezték már. Orbán Viktor azt is hangsúlyozta a közelmúltban, hogy „az egészségügyet nem lehet üzleti szempontok szerint működtetni”.
A kormány ugyanakkor, szintén a közelmúltban, maximális támogatásáról biztosította a Duna Medical Center (DMC) magán-egészségügyi központ projektet, és modellprogramnak minősítette az Uzsoki utcai Kórházban meghonosított és mind népszerűbb, így egyre nagyobb bevételt hozó magánellátást.
A Szinapszis Közvélemény-kutató szerint a lakosság 30 százaléka vett már igénybe magán-egészségügyi szolgáltatást. Ez azt jelenti, hogy van egy fizetőképes kereslet a magas szintű egészségügyi ellátás iránt, amelynek lehetőséget kell adni arra, hogy itthon költse el a pénzét. Őket, legálisan kiengedve a közellátásból, több legyet is üthet a kormány egy csapásra: azokat, akik képesek megfizetni a magánellátást, gyorsabban és kulturáltabb körülmények között látják el, ők nem viszik ki ezt a pénzt az országból, azok is előbbre kerülnek a várólistákon, akik kénytelenek beérni a tb-ellátással, a kórház többletbevételhez jutnak, amiből fejleszteni tudnak, az orvosok pedig legális többletjövedelemre tesznek szert, ami a költségvetésnek is pluszt jelent.
De a kormány koránt sem csupán ilyesfajta többletbevételben gondolkodik. Úgy tudjuk, szóba került az is, hogy önkéntes alapon csatlakozhassanak a magyarországi társadalombiztosításhoz a határon túl élő, illetve a külföldön dolgozó magyarok, egyfajta „nemzeti egészségbiztosítót” hozva létre. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter nemrégiben úgy fogalmazott: a kormány megteremtette egy nemzeti egészségügyi szolgálat alapjait, és a centralizált egészségügyi ellátórendszer – legalábbis a kórházak és a szakrendelők csaknem teljes egésze szintjén – valóban megvalósult.
Kormányzati körökben azonban ennél tovább mennének, és a ma még önálló szakrendelőket, illetve a jelen pillanatban vállalkozóként dolgozó háziorvosokat is e rendszerbe integrálnák, mégpedig a finanszírozási rendszer olyan átalakításával, amely az ellátás teljes vertikumát – megyei vagy regionális szinten – egyetlen egységként kezelné.
A 2014-2020-as finanszírozási ciklusban az Európai Unió elsősorban a lakossághoz közeli egészségügyi ellátások fejlesztését támogatja. A források felhasználásáról azonban a kormányok döntenek, így a háziorvosi szolgálatok fejlesztésénél, amit Orbán Viktor is a következő négy év egyik legfontosabb feladatának nevezett, akár feltételül is szabhatja az integrált működést.
Startpisztolyra várva
A Fidesz számára különösen fontos, hogy a várható és szükségszerű átalakításokhoz megnyerjék, illetve megőrizzék az orvosok és rajtuk keresztül a választók bizalmát – érveltek forrásaink amellett, miért nem életszerű az a múlt héten napvilágra került szcenárió, amely szerint a Lázár János mellett stratégiai államtitkárként dolgozó Sonkodi Balázs válthatja az egészségügyi államtitkári poszton Zombor Gábort. Lapunk több forrásból is úgy értesült: Orbán Viktor ragaszkodik Zombor Gáborhoz, sőt, továbbra sem kizárt, hogy önállósodik az egészségügyi tárca.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.