BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A hipermarketeknek bőven lesz idejük alkalmazkodni az új szabályokhoz

Megkerülhetné a hét nagy kereskedelmi lánc a rájuk kirótt összes terhet, de nem ezzel számolnak. Jöhetnek az áremelések, és mehetnek a magyar áruk.

Simán kikerülhetik a rolólehúzással fenyegető szabályokat a nagy kereskedelmi láncok – igaz, ehhez olyan céges műveletekre lesz szükségük, amelyeket eddig sem vetettek be. A kereskedelmi törvény most benyújtott módosítása szerint az 50 milliárdnál nagyobb forgalmú kereskedelmi társaságok nem lehetnek tartósan (két éven át) veszteségesek, ellenkező esetben befejezhetik.

A javaslat nem igazán észrevett eleme, hogy a szabály csak 2018-tól élne, igaz, azt nem tudni: milyen időszakban nem lehet veszteséges az érintett cég: talány, hogy a 2018 előtti két év is számít majd, vagy csak az az utániak, esetleg a dolgot a cég megalakulásától kezdve kell-e vizsgálni. Más kérdés: a szabályt meg is lehet kerülni, ugyanis arról egy szó sem esik a javaslatban, mi legyen azzal a társasággal, amelyik két éven át veszteséges, de tulajdonosa alapít egy másik céget, ahová átviszi a tevékenységet (és ekkor további négy éven át működhet deficittel, hiszen új cég esetén a törvény ezt engedi meg). Ám az is megoldás, ha feldarabolják a cégeiket, és így trükköznek a bevételi határokkal – igaz, ezt korábban sem tették meg, pedig csökkenthették volna az adóbefizetésüket.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára szerint a kereskedelmet érintő módosító javaslatokat összhatásukban kell vizsgálni. A kormány hazai vállalkozásokat védő szándékát senki sem kifogásolja – mondta –, ám már olyan intézkedéscsomagról van szó, ami károkat okozhat a nemzetgazdaság más területein is. Az OKSZ szerint a tervezetek megszavazása és hatályba lépése veszélyezteti a mai foglalkoztatási szintet valamint a magyar élelmiszerek hazai piacra jutását. Az elmaradó beruházások pedig bevételkiesést okozhatnak az építőiparnak és a szolgáltató vállalatoknak.

Vámos György furcsának találja, hogy egyik oldalról hét multinacionális vállalatra kivetik az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat, ami hatalmas arányú elvonás, másrészt az NGM benyújt egy tervezetet, amely szerint a két évig veszteséges vállalatok működését meg kell szüntetni. Miután a megszavazott élelmiszerlánc-felügyeleti díj – a tavalyi számok alapján – együttesen legalább 30 milliárd forintos teher a legnagyobb forgalmú multinacionális kereskedelmi vállalatoknak, az OKSZ főtitkára feltételezi, hogy a kényszerzár elkerülése érdekében mindent meg fognak tenni a hetek, így számukra egyre fontosabbá válik a beszerzési árszint.

Emiatt azonban a magyar élelmiszeripar és a mezőgazdaság egyre nehezebben tudja majd elhelyezni termékeit, a nemzetközi láncok a magyarországi talpon maradásuk érdekében rákényszerülnek az olcsóbb beszerzési forrásokra. Mindeddig akceptálták a kereskedelmi láncok az olyan kormányzati kéréseket, hogy kevesebb gyümölcsöt és tejterméket importáljanak, jóllehet a magyarországi beszerzés többe került. Félő, hogy az ilyen költségekre az elvonások miatt már nem telik a jövőben – hangsúlyozta Vámos György.

A Tesco jelenleg az elfogadott valamint a még csak benyújtott törvényjavaslatok lehetséges következményeit és hatásait vizsgálja. A vállalat sajtóosztályának közlése szerint „mivel az élelmiszerlánc-felügyeleti díj jelentős terhet ró a kiskereskedelem néhány, de piaci súlyát tekintve legjelentősebb szereplőjére, így minden törekvésünk ellenére a fogyasztói árak emelkedhetnek. Természetesen mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezt elkerüljük.”

A növekedésének is rosszat tesz

Az idei robusztus gazdasági növekedés rövid távon sem fenntartható,  a Magyar Nemzeti Bank és a kormány is lassuló növekedést prognosztizál jövőre – írják elemzésükben a Raiffeisen Bank közgazdászai. Szerintük a kiskereskedelmi üzletláncokat terhelő adók kontraproduktívak lehetnek a gazdaság növekedési kilátásaira nézve. Az is negatív lenne, ha vasárnap nem nyithatnának ki a boltok. Ebben az esetben nem lenne meglepetés, ha a munkanélküliségi ráta enyhén emelkedésnek indulna, illetve az sem, ha a szektor a vártnál kisebb mértékben járulna hozzá a háztartások fogyasztása a GDP bővüléséhez. – írják. n H. J.


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.