Átrendeződést hoz az embargó

Mély és visszafordíthatatlan folyamatokat eredményezhet az elhúzódó orosz embargós állapot – vélekedik a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ). A szervezet szerint akár teljesen újraszerveződhetnek az európai ellátási láncok. Hazánkban azonnal megkezdődött az export és a támogató logisztika kiszervezése. Nemcsak versenyelőnyhöz jutnak konkurens, unión kívüli országok, például Szerbia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina, vagy Albánia, de hosszútávon jelentős állami bevételkieséssel is számolhat Magyarország.

A jelentős orosz exporttevékenységet végző cégek mellett már a belföldre termelők is érzik a válság begyűrűző hatását. Egyrészt az orosz piacról kiszoruló cégek az árufeleslegüknek különböző trükkökkel próbálnak új piacokat találni, másrészt pedig az ellátási láncok újraszervezésében keletkezett zavart számos cég „ügyeskedésre“ használja fel. A közvetítők beiktatásával ismétlődő újraeladások (reexpediálások) hatására, sokszor a termékek származása nem dokumentált és nem állapítható meg.

A reexpediálás a külföldön vásárolt áru harmadik országban való értékesítése a közvetítő kereskedő árkockázatára. Egyes piaci szereplők ezt a gyakorlatban is alkalmazott törvényes és jól működő logisztikai megoldást akarják felhasználni az orosz embargó miatt keletkező árufelesleg értékesítésre. Az elmúlt hónapokban azonban megjelentek az „ügyeskedők” is, akik az áru származásának eltüntetésére törekednek. Hiszen a hirtelen keletkező árufeleslegtől nem egyszerű megszabadulni. A termelési rendszerek átállítása a lecsökkent igényekre pedig sokszor több hetes, akár hónapos átfutást jelenthet.

Az MLSZKSZ információi szerint lejáró szavatosság, hiányos dokumentációk, megnyúló értékesítési folyamatok, ellenőrizhetetlen logisztikai szereplők, és bizonytalan származású termékek jellemzik jelenleg az átrendeződés piacát. Ezekből a kétes eredetű termékekből, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) csak az elmúlt hetekben is több száz tonnát foglalt le. Ha pedig az orosz embargó kiterjesztik további termékekre, úgy más területeken is hasonló jelenségekre lehet számítani.

Ezért az MLSZKSZ jó iránynak tartja, hogy jövőre elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszert (ekaer) terveznek bevezetni az áfa csalások visszaszorítására, illetve az áruk útjának valós nyomon követésére. A szervezet szerint ezt a rendszert - logisztikai szakemberek bevonásával - alkalmassá kellene tenni egyrészt a bizonytalan származású áruk, másrészt az engedély nélküli, útdíj fizetést kikerülő külföldi fuvarozók eredményesebb kiszűréséhez is.

A szövetség azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a tervezett ekaer rendszer az eddig megismert formában jelentős többlet adminisztrációt ró a cégekre, amelyre azok nincsenek felkészülve, többségük gazdaságilag nem bírja el. A többletköltség további versenyhátrányt jelent majd a jogkövető cégek számára a külföldi konkurenciával valamint, a nem jogkövetően működő hazai cégekkel szemben.

Ezért a szervezet egyrészt azt javasolja, hogy a vállalkozásokra háruló többlet adminisztrációs terhek ellensúlyozására, az ekaer program kapcsán beszedett jövedelmek egy részét - akár adókedvezmény formájában - forgassák vissza a szektorba. Másrészt rövid időn belül ki kellene dolgozni az elektronikus számlázás és az elektronikus fuvarlevél bevezetésének feltételeit is. Ennek megvalósulásával a teljes számlázási és nyomon követési rendszert zárttá válna, és a logisztikai cégeket nem terhelné a többlet adminisztráció. Így megszűnnének a kiskapuk és jelentősen lehetne fehéríteni a gazdaság ezen részét.

A közúti fuvarozással járó tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettség nem teljesítése esetén az adó és vámhatóság a be nem jelentett áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. Az ekaer rendszerbe történő bejelentési kötelezettség nem teljesítése esetén – az igazolatlan eredetűnek minősülő – fuvarozott terméket a bírság összegének mértékéig le lehet foglalni, zár alá lehet venni és elszállítani.

A közúti fuvarozással járó tevékenységgel kapcsolatos bejelentési kötelezettség nem teljesítése esetén az adó és vámhatóság a be nem jelentett áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. Az ekaer rendszerbe történő bejelentési kötelezettség nem teljesítése esetén – az igazolatlan eredetűnek minősülő – fuvarozott terméket a bírság összegének mértékéig le lehet foglalni, zár alá lehet venni és elszállítani. -->