Elfüstölt a bizalom

Még nem egységes a dohányipari szereplők álláspontja a rendkívüli egészségügyi hozzájárulásról, amelynek megfizetésére 2015-ben köteleznék a dohányipari vállalkozásokat, valamint a tervezett dohánykiskereskedelmi-ellátókról, de Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének (DBMSZ) aktuális elnöke egy tegnapi sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy megakadályozzák az új szabályok bevezetését. Az egységes kiállást azt késlelteti, hogy a DBMSZ-nek egyszerre tagja például a BAT Pécsi Dohánygyár Kft., az Imperial Tobacco és a Continental Dohányipari Zrt., így meglehetősen nehéz feladat az eltérő érdekeket összehangolni.

Dezső Lóránt, a DBMSZ elnöke ugyanakkor leszögezte: határozott fellépésre készülnek a tervezetek ellen, amelyek kettős adóztatást eredményeznek, növelik a feketekereskedelmet, elbocsátásokhoz, valamint a tervezett beruházások elnapolásához vezethetnek. Ami pedig a fogyasztókat leginkább érinti, még drágább lenne egy doboz cigaretta. – A Philip Morris Magyarország Kft. szerint a törvényjavaslat adóra vetne ki újabb adót, tekintve, hogy a dohányipari cégeknél a nettó árbevétel tartalmazza a jövedéki adót is. Ez nagymértékű áremelkedéshez és a feketepiac ellenőrizhetetlen növekedéséhez vezetne, amely már jelenleg is meghaladja a 12 százalékot és folyamatosan bővül – közölte lapunkkal a cég, amely szerint a dohánytermékeknek már most is magas az adótartalma, a dohánytermékekre költött összeg 70-80 százaléka a kormányzathoz folyik be.

Összességében nincsenek könnyű helyzetben a dohányipar szereplői, hiszen már az első trafiktörvények ellen is tiltakoztak, a kormány azonban teljes erővel keresztülvitte az elképzeléseit. Idén ősszel pedig már Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a BAT új gyárának átadásán fogalmazott úgy: ez a bizonyíték arra, hogy a kormány által a nemdohányzók védelmében és a fiatalok dohánytermékhez való hozzájutásának megnehezítése érdekében tett intézkedései nem korlátozták a gyártók versenyét a piacon. „A vállalatcsoport fejlesztése a magyar munkavállalók és a kormány iránti bizalom jele” – mondta Varga Mihály.

Most ez a bizalom megint megingott, hiszen a DBMSZ egyik fő sérelme, hogy semmilyen konzultáció nem előzte meg a törvényjavaslatokat. A benyújtott dokumentum szerint fizetendő hozzájárulás alapja a kötelezett 2014-es adóévben elért nettó árbevétele lenne. Az előterjesztés sávosan határozza meg a fizetendő hozzájárulás mértékét: az adóalap 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,2 százalék, az adóalap 30 és 60 milliárd forint közötti része után 2,5 százalék, az adóalap 60 milliárd forint feletti része után pedig 4,5 százalék. A dohányipari szereplők emlékeztettek arra is, hogy Magyarország 2018-ig kapott átmeneti haladékot a dohánytermékek minimálisan kötelező jövedéki adójának emeléséről. A teljes jövedéki adónak addig el kell érnie a súlyozott kiskereskedelmi ár 60 százalékát a jelenlegi 57 százalékkal szemben.

Duplázódott a feketekereskedelem

Az illegális cigarettaforgalom az elmúlt két évben kezdett el drasztikusan növekedni hazánkban: 2012-ben még 5,8 százalék volt, ami a tavalyi év végén hirtelen 11,8 százalékra ugrott. Idén a GfK a cigaretta feketepiacát felmérő kutatásában 12,1 százalékos arányt mért. „A legérintettebb terület egyértelműen a keleti régió, főleg Mátészalka, Nyírbátor vagy Kisvárda, ahol főként fehérorosz termékeket terítenek” – fogalmazott tegnapi sajtótájékozatón Dörnyei Otília, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója. A társaság mérése szerint Budapesten 10 százalék alatt marad az illegális piac mértéke, de 16 város szerepel a 12 százalékos átlag fölött.