Megint átrendezik a dohánypiacot

Törvényalkotási szempontból nagy hasonlóságot mutat a szerencsejáték-piac és a dohánypiac: a mindkét ágazatot átalakító első törvényeket 2012 őszén hozták meg és azóta gyakorlatilag havonta írják át a vonatkozó szabályokat, köszönhetően az aktív lobbi tevékenységnek is. Noha Gyulay Zsolt, az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit (NDN) Zrt. vezérigazgatója a nyáron úgy fogalmazott: a trafikrendszer jól működik, beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a tegnap benyújtott két törvényjavaslattal megint alapjaiban szervezik át a hazai dohánykereskedelmet. A dokumentumokat jegyző Nemzeti Fejlesztési Minisztérium nem ismeri el a trafikrendszer sikertelenségét, indoklásuk szerint a változtatások mindössze a törvény pontosítását, illetve finomhangolását szolgálják annak érdekében, hogy a piac tovább erősödjék.

Ezt a célt szolgálná elvileg az fő változtatás, hogy az eddig 2000 lakos után kiírt egy jogosultság helyett a küszöb a jövőben 3000 ember lesz. Ennek magyarázata szerint a kétezer lakos után nyitható egy dohánybolt meghaladta a piaci igényeket. Ráadásul a forgalmi adatok alapján a kiíró úgy is dönthet, hogy a törvény által engedélyezettnél kevesebb koncessziót hirdet meg. A már meglévő nemzeti dohányboltok számát is csökkentenék: szintén a forgalmi adatok alapján az állam közös megegyezéssel szerződést bonthatna a trafikossal. Tudni kell, hogy az NDN létrehozott egy zárt online rendszert, amely tökéletes rálátást biztosít a teljes legális piacra, vagyis folyamatosan figyelemmel kísérik, hogy a mintegy 6 ezer üzletben miből mennyit adnak el. Hogy mi számít megfelelő forgalomnak, az nem derül ki a benyújtott javaslatból, így például nem lehet tudni, hogy egy településen működő mondjuk három veszteséges trafik közül az állam melyiket akarná bezárni. A kormány szerint ezzel biztosítani lehet, hogy olyan településen, ahol – bár a lakosságszám ezt lehetővé tenné, de – a fogyasztók száma ezt nem indokolja, a maximálisnál kevesebb trafik működjön. Jelenleg úgy lehet felmondani a koncessziós szerződést, ha utána még 6 hónapig nem zárható be a bolt. Egyértelmű cél a dohányosok számának csökkentése, csak az aktuális forgalmi adatokkal számol, azzal egyáltalán nem kalkulál, mi történik, ha fogyasztók száma spontán növekedne.

A törvényjavaslatból az is kiviláglik, a kormány belátta, hogy az aprófalvakban az idők végezetéig is pályáztathatna, soha nem lesz eredményes a kiírás. Érdeklődés nyilvánvaló hiányában nem kell a jogosultságot újra és újra meghirdetni. A mozgóboltokat eddig azért nem vezették be, mert nem volt olcsó megoldás. Most mégis megpróbálkoznának vele, mégpedig akképpen, hogy az állam az adott településhez a legközelebb eső trafikkal szerződést kötne. Több száz olyan aprófalu van az országban, ahol négy-öt pályázattal sem sikerült megoldani az ellátást.

Gyakorlatilag a nemzeti dohányboltok tavalyi megnyitása óta állandó a lobbizás az árusítható termékkör bővítése érdekében. Ez a tevékenység most megint célba ért, ugyanis a jövőben rágógumit, mentolos cukorkát, tömegközlekedési vonaljegyet és mobil feltöltő kártyát is lehet majd kapni.

Ahhoz képest, hogy eredetileg csak dohányt lehetett volna árusítani, mára alaposan felpuhult a szabályozás, hiszen már összesen 14 termékkörnél tartanak. A lobbizás azonban vélhetően ezzel nem csillapodik majd, hiszen a fő cél, hogy étrend-kiegészítőket is árusíthassanak a trafikok, amelyek az energiaitalok és a tömény szeszek esetében is kizárólagos jogokat szeretnének.

Világszabadalom lesz a másik benyújtott törvényjavaslat által felvázolt új rendszer, amely alapján a nagykereskedők dohányterméket a jövőben közvetlenül csak a dohány-kiskereskedelmi ellátó társaságnak értékesíthetnek, a kiskereskedők pedig csak innen vásárolhatnak. Erre a feladatra az állam saját céget is alapíthat, de koncessziós szerződést is köthet. Az új szereplő közbeiktatására az indoklás szerint a nagykereskedők káros piaci magatartása miatt van szükség. A kormány főként azt sérelmezi, hogy a nagykereskedők „sakkoztak” az árréssel és egyes dohányboltok nem kaphattak árut. A kiskereskedelmi árrést növeli a javaslat, de a „házaló kereskedés” megszűnik. Az ellátó maga biztosítja majd az árrés eljuttatását a trafikokba, így elvileg a kisebb forgalmú boltok is nagyobb árrésben részesülhetnek.

Kivárnak a véleményalkotással

A kiskereskedők ma délelőtt fejtik ki álláspontjukat a törvényjavaslatokról, a dohánygyárak pedig csak akkor nyilatkoznak, ha lesz egységes iparági álláspont. Ugyanakkor emlékezetes: a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. már a minimális 10 százalékos kiskereskedelmi árrés miatt a hazai fejlesztések felfüggesztését fontolgatta. Az MNB korábbi számításai szerint pedig a 10 százalékos árrés a cigaretta árának mintegy 16 százalékos emelkedésével járhatott, így az biztos, hogy még drágább lesz a cigaretta. Már akkor minden nagykereskedő a feketekereskedelem térnyerésétől tartott, ez a félelem vélhetően most sem hagyott alább.