Szabad-e a vasárnap?

Ha ön nem csak online híreket olvas ma, hanem nyomtatott friss lapokat is, akkor azokat egész biztosan olyan embertől vette meg, aki vasárnap is dolgozott. A KDNP újra felmelegített terve a kötelező vasárnapi zárva tartásról az újságolvasást ugyan nem érintené, de a hétvégi nagy bevásárlást semmiképpen nem volna szabad elhalasztani szombaton. Persze csak akkor, ha az ember 400 négyzetméternél is nagyobb üzletbe szeretne elmenni, netán egy bevásárlóközpontban bolyongana. Ha kis családi üzletbe térne be valaki, annak továbbra sem lenne akadálya, ahogy nyitva maradhatnának az újságárusok, a gyógyszertárak, a benzinkutak, vagy épp a Nemzeti Dohányboltok. Virágot is vehetnénk vasárnap, sőt, péksüteményt is, már ha ezt nem egy nagy üzletben tennénk.

A KDNP már 2010-ban, majd egy évvel később is előállt ezzel az ötlettel, akkor a Fideszen nem ment át a javaslat. "Amint meg lehet majd élni heti önnapnyi munkából, akkor én is azok közé tartozom majd, akik támogatni fogják a vasárnapi zárva tartást. Addig azonban úgy érzem, erre nincsen lehetőségünk" - mondta akkor Orbán Viktor. Nem véletlenül: a kormány gazdasági szakértői hamar figyelmeztettek, hogy sokan veszthetnék el az állásukat egy ilyen ötlet miatt. Hogy pontosan hányan, arról nehéz precíz becslést adni, de volt olyan számítás is, amely szerint akár 35 ezren is az utcára kerülhettek volna. Három éve a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége egyenesen azt mondta: a vasárnapi zárva tartás akkora pofont jelenthet a magyar cégekre és így a munkaerőpiacra is, mint amekkorát a gazdasági válság kitörése hozott. A nagy bevásárlóközpontok teljes forgalmának 11 százaléka volt vasárnapi. Ez jóval kisebb, mint egy hétköznapé, de így is évente 400 milliárd forintnyi forgalmat jelentett. Annak egy részét persze, amit vasárnap vásároltak meg, így megvennék korábban, de messze nem mindent. És ha korábban meg is vásárolják, a vasárnapi munkaerőre akkor sem volna szükség, vagyis létszámleépítéseket vagy bércsökkentést is hozna a terv. Ehhez képest apróságnak látszik, mégis fontos, hogy sok üzletnek hosszú távú szerződése van a bevásárlóközponttal, ahol található. Ezeket is újra kellene tárgyalni, vagy kigazdálkodni a zárva tartás miatti kieső bevételt.

A KDNP azt állítja: a céljuk az, hogy a vasárnap pihenőnap legyen, amikor a családdal együtt töltött időt nem szakítja meg a bevásárlás. A családot emlegették a gazdasági érvekre válaszolva is, igaz, akkor ez épp nem a pihenésről szólt: mint mondták, jó megoldás volna, ha a családi cégek nyitva tarthatnának.

A méretben egyébként is megengedőbb az új terv, mint a három évvel korábbi. 2011-ben még arról volt szó, hogy a 280 négyzetméternél nagyobb üzletek kötelesek bezárni, most már 400 négyzetméterig megengednék a nyitva tartást. Vagyis szinte csak a legnagyobbaknak kéne bezárniuk - aminek nem is annyira a családi vállalkozások, hanem a közepes méretű boltok lehetnek az igazi nyertesei. A találgatásokat, hogy ki járhat nagyon jól ezzel a tervezettel, tovább erősíti az, hogy más üzleteket is engedhetnek kinyitni, de csakis akkor, ha azt egy bizottság engedélyezi.

A többség jár boltba vasárnap, mégis sokan bezáratnák
Valószínűleg sosem fogjuk megtudni, igaz-e a történet, vagy csak városi legenda-e arról a magyar focistáról, aki be akarta perelni a klubját magasabb fizetésért, amiért a meccsnapokon, hétvégéken kell dolgoznia. Az azonban biztos: osztrák és német példák mutatják, hogy egy jól működő gazdaság elviseli a vasárnapi zárva tartást.

Amikor korábban felmerült ez az ötlet nálunk is, a Medián végzett egy közvélemény-kutatást igazán meglepő eredménnyel. E szerint a magyarok kétharmada vásárol vasárnap, sőt, a megkérdezettek hetede kimondottan erre a napra időzítette a nagy bevásárlást. Mégis 46 százalék támogatta akkor a kötelező szünnapot (igaz, 52 százalék nem értett egyet vele), és azoknak a 8 százaléka is bezáratta volna a boltokat vasárnap, akik amúgy aznap tartják a legnagyobb bevásárlásaikat.