Most a trafikok maguk döntik el, hogy honnan vesznek árut. Ennek vetne véget 2015 május elsejétől a kormány a 444.hu szerint.
Létrejönne egy dohánykiskereskedelmi-ellátó. Ennek az ellátónak minden megyében lennének raktárai, és a trafikok csak innen rendelhetnének dohányárut: cigit, vágott dohányt, szivarkát, szivart. Az ellátó így közvetítő kereskedő lenne, és megjelenésével ő is kereshetne a cigarettán.
A tervezet szerint a dohánygyárak és egyéb nagykereskedők ennek az ellátónak adhatják csak el a termékeiket. Az ellátó nem válogathatna közülük. A kockázata azonban nem lesz túl nagy az ellátónak, ráér majd akkor fizetni, ha már továbbadta a trafikoknak az árut.
Az ellátó kényelmes működését a törvényben meghatározott fizetési határidők is segítik majd. A trafikoknak az áru átvételétől számítva 15 napon belül kell fizetniük. Az ellátó viszont minden hónap 10-ig kell hogy összeírja, hogy mennyi árut vett át a gyáraktól vagy a nagykereskedőktől az előző hónapban, csak ezután kapják meg a számlát, amelynek megérkezésétől számítva még 60 napja lesz az ellátónak kifizetnie az árut.
A törvény azt is rögzíti, hogy mennyit kereshet a dohányon a trafik és az ellátó. Az ellátó a cigit a kiskereskedelmi ár 87 százalékáért, a többi dohányárut pedig 85 százalékáért köteles átvenni. A trafik pedig a cigit 88,5 – 90 százalék közti áron, a többit (vágott dohány, szivar, szivarka) pedig 87 – 90 százalék közötti áron adhatja el.
A cigin tehát 3 százalékot kereshet legfeljebb az ellátó, és ha nem nézzük a többi dohányterméket, és óvatosan csak 400 milliárdos piaccal számolunk, akkor ez 12 milliárd forint bevétel.
A törvény ráadásul igen részletesen szól arról, hogy kinek és hogyan adhat koncessziót erre a feladatra az állam, ha maga nem kívánna élni a lehetőséggel.
A tervezet szerint nem kell nyílt pályázatot kiírni, a szakminiszter dönthet úgy, hogy meghívásos alapon pályáztat. Annyiban viszont meg lesz kötve a keze, hogy csak olyan cég kaphatja a koncessziót, amely legalább 15 éve dohánynagykereskedelemmel foglalkozik, soha nem volt félmillió forintnál nagyobb köztartozása, és 2005 óta nem büntették meg 20 millió forintnál nagyobb összegre.
Ez igen szigorú kiírás. A két Magyarországon működő nagy amerikai dohánygyárat (amelyek kereskedelemmel is foglalkoznak) például már bírságolták ennél többre, a Philip Morrist például 2007-ben, a BAT-ot például 2009-ben, mindkét esetben tiltott promócióért. De például a Continental esetében nem talált a portál hasonló esetet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.