Egy cégben a közmédia, hat állami csatorna lesz az alapcsomagban

Ma szavazott a négy közmédiás cég (Magyar Televízió Zrt., Magyar Rádió Zrt., MTI Zrt. és Duna Televízió Zrt.) összeolvasztásáról a parlament, azonban kormánypárti módosító indítványok érkeztek a törvényjavaslathoz, amelyek egyrészt elnapolják több lényeges paragrafus hatályba lépését, másrészt a médiapiaci koncentráció megelőzésére vonatkozó szabályok alól mentesítik a közmédiát. Csakhogy az utolsó pillanatban a kétharmados többséget igénylő módosítókat mégsem fogadták el - egy fideszes képviselő hiányzott a kétharmadhoz -, így azok nélkül szavazták meg végül a törvényt.

Az eredeti módosítók szerint a közszolgálati médiára a „40 százalékos korlát”. Jelenleg ugyanis ha egy médiaszolgáltató a tévés, rádiós, nyomtatott, illetve online piacon együttesen 40 százalék feletti közönségarányt ér el, akkor a vállalkozás nem indíthat új szolgáltatást, nem szerezhet részesedést más médiavállalkozásban, valamint köteles intézkedéseket tenni a sokszínűség növelése érdekében.

A Gazdasági Versenyhivatal korábban a túlzott piaci befolyásra való hivatkozással nem engedélyezte az Axel Springer és a Ringier magyarországi fúzióját. „A közszolgálati médiaszolgáltató közszolgáltatást nyújt, ezért indokolt, hogy a médiapiaci koncentrációs szabályok rá ne legyenek alkalmazandók” – olvasható a módosító indoklásában. Hozzáteszik: a jelenlegi négy közszolgálati cég az egybeolvadást követően az egyetlen olyan társaság lesz a hazai médiapiacon, amely a rádiós és a televíziós piacon is jelentős közönségarányt tudhat magáénak. A kormánypárti érvelés szerint aránytalan korlátozás lenne, ha a közszolgálati célok minél szélesebb körű megvalósítását indokolatlanul korlátoznák a koncentrációs szabályok.
Főleg az RTL Klub által vitatott rendelkezések pedig január helyett csak júliusban lépnének hatályba.

Ilyen az az előírás, amely szerint az ingyenes alapcsomagokban a közszolgálati műsoroknak elsőbbséget kell biztosítani, valamint az eddig kötelezően továbbított közszolgálati csatornák mellé további kettőt (a 2015-re tervezett Petőfi tévét, illetve az új sportcsatornát) kell mindenkinek elérhetővé tenni az alapcsomag részeként. Mindössze arról van szó az indoklás szerint, hogy kellő felkészülési időt akarnak biztosítani a műsorterjesztőknek.

Jelenleg nyolc csatorna (m1, m2, RTL Klub, TV2, Duna TV, Duna World, euronews, C8) műsora tartozik ebbe a csomagba. Bár az MTVA és az Antenna Hungária Zrt. megállapodása alapján december 20. és január 4. között az M3 csatorna is kódolatlan lesz. Információink szerint nem arról van szó, hogy két kereskedelmi csatorna helyére kell majd betenni a két közszolgálatit, hanem csak bővülne a kínálat. Szintén forró téma az RTL Klubnál és a TV2-nél a programdíj ügye.

A kormány még szeptemberben tiltotta meg, hogy 2015-től pénzt kérhessenek a két országos terjesztésű csatornáért a kábeltévé-szolgáltatóktól. Most mindkét társaságnál azt a rendelet várják, amely meghatározná a díjszabást. Dirk Gerkens, az RTL vezérigazgatója egy sajtóbeszélgetésen korábban elmondta: érvényes szerződésük van az NMHH-val arról, hogy programdíjat szedhetnek. Azt sem tartotta kizártnak, hogy így akarták megakadályozni, hogy a reklámadó okozta veszteséget kompenzálni tudják. A rivális TV2 korábban havonta háztartásonként háromszáz forint körüli összeget jelentett be.

Nőtt a kábelesek száma

A megközelítőleg 4,1 millió magyarországi háztartásban több mint 3,4 millió előfizetéses televíziós szolgáltatást vesznek igénybe – közölte az NMHH. A fennmaradó közel 700 ezer háztartás túlnyomó zömében a tető- vagy szobaantennával fogható digitális földfelszíni sugárzású adásokat néznek. A digitális előfizetéseken belül októberben 1096 ezerről 1113 ezerre nőtt a kábeltelevízióra vagy IPTV-re előfizetők száma. A vezeték nélküli (műholdas, parabola antennával fogható) szolgáltatást 898 ezren vették igénybe, a MinDig TV Extra szolgáltatásnak pedig 120 ezer előfizetője volt a hónap végén.