Jó üzlet a termőföld

A tavalyi rekord után az idén is emelkedett az FHB Termőföldindex– tette közzé friss elemzésében a hitelintézet. Tavaly 17,2 százalékot emelkedett a mutató, az idei első negyedévben pedig további 5,5 százalékkal 283 pontra nőtt. Az inflációval korrigált mutató is 5,4 százalékot emelkedett az első három hónapban. Az elmúlt két és fél évben kiváló üzlet volt a termőföld, átlagosan 39,9 százalékkal nőtt az ára, ami több mint 30 százalékos reálhozamot jelent. Az áremelkedésben szerepet játszhatott az új földforgalmi törvény, amely megnehezítette a termőföldhöz jutást.

A szántók ára csaknem 15 százalékkal nőtt tavaly, átlagosan 945 ezer forintot fizettek egy hektárnyi területért. A Dél-Dunántúlon 34 százalékkal nőttek az árak, ott 1,1 millió forintot is elkértek egy hektárnyi szántóért. A legolcsóbban Észak-Magyarországon lehetett szántót venni, ahol a hektáronkénti ár a 30 százalékos áremelkedés dacára is 600 ezer forint alatt maradt. Középtávon a szántókon lehetett az utóbbi években a legtöbbet keresni, ezek ára 80 százalékot emelkedett 2007 óta. Átlagon felül nőtt az erdők ára is, 60 százalékot emelkedett 2007 és 2013 között. A szőlő és a gyepterületek 40 százalékot drágultak ez idő alatt, a gyümölcsösök ára pedig a válság idején esett, így ott hat év után alig 20 százalékos áremelkedést mértek.

A gyümölcsösök átlagára még így is valamivel magasabb, mint a szántóké. A gyümölcsösök 6, a szőlők 9, a kertek átlagosan 37 százalékkal drágábban cserélnek gazdát. A nádasok, gyepek, rétek és legelők a szántóknál 30-35 százalékkal alacsonyabb hektáronkénti áron kelnek el. A művelési ágak mellett a parcellaméret, illetve a parcellák tulajdonviszonyai is befolyásolják az árakat. Gyakran előfordul, hogy a kiszemelt parcellának több résztulajdonosa is van, így ha valaki meg szeretné szerezni a teljes területet, több tulajdonossal is meg kell állapodnia.

A kertek, szőlők és gyümölcsösök többségénél elég egy eladóval megegyezni, de a szántók, gyepek, rétek és legelők több mint felénél már több résztulajdonossal kell egyezkedni egy-egy parcelláról, az erdőknél pedig csak minden harmadik eladott földterület volt teljes parcella. Birtokegyesítésnél pedig a kis részaránnyal rendelkező tulajdonosok hajlamosak magasabb fajlagos árat kérni a birtokért, különösen akkor, ha az övék az utolsó parcellatöredék, amit az új tulajdonos még nem tudott megszerezni.

Az új földtörvény miatt a spekulatív földvásárlások megszűnhetnek, hozamot inkább művelésből lehet majd elérni. A területek bérbeadásával az elmúlt években 3,5-5,6 százalékos hozamot érhettek el a birtokosok, a legalacsonyabb hozam az erdőkön, a legmagasabb a gyepeken és szántókon keletkezett. A földek megművelése még nagyobb üzlet volt, a mezőgazdasági üzemek adózott eredményei alapján az FHB úgy kalkulálta, 2011-ben 14,6, 2012-ben 13,6 százalékos hozamot lehetett elérni szántóföldi műveléssel.

A kisebb cégek esetében viszont tartósabb hitelkeresletre lehet számítani, amely a gépvásárlási és forgóeszköz-hiteleken túl hosszabb megtérülésű– például öntözési rendszerek, állattartó telepek korszerűsítésével kapcsolatos vagy infrastrukturális jellegű – beruházásokat finanszírozó hitelekben is megjelenhet.

A kisebb cégek esetében viszont tartósabb hitelkeresletre lehet számítani, amely a gépvásárlási és forgóeszköz-hiteleken túl hosszabb megtérülésű– például öntözési rendszerek, állattartó telepek korszerűsítésével kapcsolatos vagy infrastrukturális jellegű – beruházásokat finanszírozó hitelekben is megjelenhet. -->