Kevesebbet szív a magyar?

Októberben sem pörgött fel a hazai legális cigarettapiac, és a jelek szerint jövőre sem lehet erre számítani. A NAV jövedéki statisztikái szerint mindössze 644,5 millió szál fogyott októberben, ami a 2013. októberi adatokhoz képest ugyan 110 millió szálas növekedést jelent, de a 2012-es egymilliárd szálhoz képest legalább egyharmaddal zsugorodott a piac. Éves szinten pedig még drasztikusabb a visszaesés: idén összesen 6,3 milliárd szálnál tart a számláló, év végére pedig vélhetően a 7,5 milliárdot sem érheti el, pedig már a 2013-as 9,3 milliárd szál is negatív rekordnak számított. Korábbi években pedig bőven 10 milliárd szál felett volt az éves fogyasztás. Ha az idei adatokat havi bontásban nézzük, akkor megállapítható, hogy a piac 500-700 millió szál között ingadozik, egészen minimális a különbség a nyári és a téli hónapok fogyasztása között. A nemzeti dohányboltok létrejötte előtt 700 millió és 1,3 milliárd szál között bocsátottak szabadforgalomba a gyártók.

Az adóhatóság még a nyár végén azt közölte, hogy a nyári statisztikák azért nem hasonlíthatók össze a 2013-as adatokkal, mert mindenki készletezett, nem tudván, hogy mire számíthat a tavaly júliusában induló dohány-kiskereskedelmi rendszertől. Úgy látták ugyanakkor, hogy „a teljes évre vonatkozó adatok – ahogy az az egyéb piaci adatokból (adójegy-rendelés, önkéntes dohányipari kiskereskedelmi adatszolgáltatás) már most látszik – valószínűleg kisebb visszaesést fognak mutatni”.

A NAV adataiból is látszik, hogy a fogyasztás a finomra vágott dohány és a szivarka felé tolódott el, de ezek messze nem kompenzálják a legális cigarettapiacra eltűnt közel 5 milliárd szál cigarettát. A finomra vágott dohányból 520 ezer kilogramm fogyott októberben, ez az idei harmadik legnagyobb mennyiséget jelenti. Éves szinten pedig 4810 ezer kilogramm szerepel az adóhatóság táblázatában, így a novemberi és a decemberi adatokkal gyakorlatilag garantált a rekord, ami eddig 5200 ezer kilogramm körül volt.

A közelmúltban elfogadott törvények sem adhatnak lendületet a legális piacnak. „A kereskedelmi árrés növelése jelentősen növeli a dohányvállalatok terheit, közvetetten kellő táptalajt biztosítva ezzel a feketepiac burjánzásának, amelynek aránya Magyarország egyes településein már jelenleg is meghaladja az 50 százalékot. A legális piac zsugorodása pedig tovább nehezíti majd a már most is küszködő dohánytermék-kiskereskedők életét” – közölte a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége.

A kormány összességében elégedett, szerinte ugyanis a törvényi szigorítás óta eltelt években a felnőttek körében csökkent a dohányosok száma, azonban a fiataloknál nem történt érdemi változás. Itt nem csak a trafikrendszerről van szó, hiszen 2012. január 1-jétől nem lehet dohányozni zárt helyeken, busz- és villamosmegállókban, aluljárókban, gyermekintézmények, kórházak és egyéb közforgalmú intézmények öt méteres körzetében. Demjén Tibor, az Országos Egészségfejlesztési Intézet Dohányzás Fókuszpont vezetője pedig elmondta: az intézkedések hatására jelentősen csökkent a magyarországi cigarettafogyasztás, a dohányzók aránya a felnőtt lakosság körében mintegy 8 százalékkal csökkent és összességében 4 milliárd szállal kevesebb cigaretta fogyott 2013-ban. Mérséklődött a 13-15 éves korosztályban az alkalmi dohányzók száma is, a naponta dohányzó fiatalok körében azonban kismértékű emelkedés tapasztalható.

E-cigaretta: új márkák, új ízek

Az elektronikus cigaretták piaca ellenben gyors ütemben növekedik, különös tekintettel az ízesítésre: 2014 januárjában 466 különböző márka és legalább 7764 különböző ízesítés volt jelen az Egyesült Államok piacán a Dohányzás Fókuszpont szerint. Tavaly augusztusától számítva, havonta 10 új márka és 242 új ízesítés jelent meg. Sokan házilag keverik az ízesítéseket, ehhez vagy különböző aromákat használnak vagy az élelmiszeriparban használt aromákból állítanak elő egyedi ízeket. A termékek előnyéről és az általuk okozott kockázatokról még kevés bizonyíték áll rendelkezésre.