Még mindig kevés jut egészségügyre

A Health at a Glance 2014 című, még 2012-es adatokat összegző OECD kiadványból kiderül, hogy az EU-tagállamokban két éve az egészségügyi összkiadások háromnegyedét finanszírozta valamilyen formában az állam. Dániában, az Egyesült Királyságban és Svédországban ez az arány azonban a 80 százalékot is meghaladta.

Európában Norvégia és Svájc költötte a legtöbbet egészségügyre. Az EU-tagállamok között Hollandia, Ausztria és Németország egy főre jutó egészségügyi ráfordítása volt a legmagasabb (3829, 3676, illetve 3613 euro), míg Románia és Bulgária a legalacsonyabb (753, illetve 900 euro). Magyarországon az egy főre jutó egészségügyi kiadás 2012-ben 1354 eurót tett ki, ami alig több mint harmada a hollandiai szintnek.

Elsősorban a válság hatására, azonban mindenütt vissza kellett fogni az egészségügyi kiadásoknak a kétezres évek elején tapasztalt növekedési ütemét. Míg 2000 és 2009 között az EU-tagállamokban évente reálértéken 4,7 százalékkal emelkedtek az egy főre jutó egészségügyi kiadások, 2009 és 2012 között 0,6 százalékkal csökkentek. A legjelentősebb visszavágást a görögöknek kellett elszenvedniük, ott a korábbi, évi 5,4 százalékos növekedést 9 százalékos lefaragás váltotta fel. Ahol nem ment át mínuszba, ott is lassult a kiadások növekedési üteme, Magyarországon például 3,1-ről 1,6 százalékra.

A várható élettartam az EU-tagállamainak mindegyikében nőtt a vizsgált öt esztendőben, ám a különbség nem csökkent azon országok között, amelyek polgárai az előrejelzések szerint a leghosszabb (Spanyolország, Olaszország és Franciaország), illetve a legrövidebb (Litvánia, Lettország, Bulgária és Románia) élettartamra számíthatnak. Egy nem létező átlagos európai 79,2 évnyi életre számíthat jelenleg, de a spanyolok 82,5, a litvánok viszont csak 74,1 évnyire. Magyarországon sem sokkal jobb a helyzet, a 75,3 évnyi várható élettartam mindössze hátulról az ötödik helyre elegendő az EU-28-ak között.