Eltérőek a becslések arról, hány olyan vállalkozás lehet, amelyik januártól azzal szembesül majd, hogy nem tud átutalást indítani, vagy pénzt felvenni számlájáról, mert nem felel meg a pénzmosás ellenes törvény egy másfél évvel ezelőtt elfogadott paragrafusának. A jogszabály értelmében az a cég (vagy alapítvány), amely nem nyilatkozik, vagy nyilatkozott tényleges tulajdonosáról nem férhet hozzá a számlájához január elseje után. Kivételt azok képeznek, ahol a bankok egyértelműen be tudják azonosítani a tulajdonost (tőzsdei társaságok, egyéni vállalkozók). A bankok értesítést is küldtek azoknak, akiknek kell nyilatkozniuk. Igaz, ezt nem biztos, hogy mindenki észrevette. Egyes becslések szerint az érintett vállalkozások harmada még nem nyilatkozott – mások szerint országosan tíz százalék az arány. Az érintettség bankonként eltérő lehet, mindenesetre nincs sok idő: három héten belül nyilatkozni kell. A tíz százalékos arányt figyelembe véve több mint 70 ezer vállalkozásnak, alapítványnak zárolhatják a számláját elsejétől nyilatkozat hiányában.
A bonyodalmat okozó, 2013 nyarán beadott változtatást az Európa Tanács Pénzmosás Elleni Bizottságának javaslatai inspirálták. A testület azt kérte Magyarországtól, hogy tegye egyértelművé a 2007 óta létező szabályokat. Azt kellett volna beírni a törvénybe, hogy a tényleges tulajdonlás kiterjed a közvetett tulajdonosokra, és a vezető tisztségviselőkre is. Ezen kívül pedig a magánszemélyeknél megkövetelt azonosítást kérték volna itt is (vagyis személyi igazolvány számot meg lakcímkártyát). A magyar törvényalkotó azonban továbbment, és – a javaslat indoklása szerint – a gyakorlati tapasztalatok alapján módosította a tényleges tulajdonos azonosításának módját – és ehhez határozták meg az új határidőt. A terrorizmus ellen küzdő nemzetgazdasági tárca láthatóan próbált nagyvonalú lenni: másfél évet adtak minden érintettnek, hogy azonosítsa magát. A határidő azonban most közel van, és ahogy szokott lenni: sokan el is felejtkeztek az új azonosítási szabályról.
Egyes bankok automatikusan azonosították a betérő ügyfeleket, míg másoknál ezt a külön procedúrát nem végezték el automatikusan a fiókban. érintett így is maradt bőven: minden számlánál, minden 25 százalékosnál nagyobb tulajdonost azonosítani kell. Sőt az azonosítási módszer megváltozása miatt azonban azokat is újra kellhet regisztrálni, akik korábban ármentek már a procedúrán. A bankok erről levélben is értesítették az ügyfeleket – mindhiába. Csonka Tibor, az OTP Business vezetője szerint annak ellenére, hogy a pénzintézet az elmúlt hónapokban számos eszköz segítségével hívta fel a vállalkozói ügyfelek figyelmét a határidőre, még így is több tízezerre tehető azon vállalkozások száma, amelyek nem nyilatkoztak a cég tényleges tulajdonosáról. Nyilatkozni csak azoknak kell, akik kaptak értesítést, ám az új papírok kitöltése nélkül ők januártól nem férhetnek hozzá a számlájukhoz, nem kezdeményezhetnek utalást és készpénzkifizetést sem róla.
Online is lehet
A tényleges tulajdonosi nyilatkozat több hitelintézetnél elektronikusan is kitölthető, ha egyértelműen azonosítható a kitöltő személye (internetbankon át például lehetséges a nyilatkozat) és a személyes ügyfél-átvilágítása korábban már megtörtént. A nyilatkozat személyesen a bankfiókban, vagy – ha a számlavezető bank ezt jelzi – postai úton is megtehető. Érdemes figyelembe venni azt is – hívják fel a figyelmet a bankárok –, hogy a határidőhöz közeledve viszonylag sokan szeretnének majd nyilatkozni, miközben év végén a fiókok leterheltsége egyébként is megnő.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.