A neten aktívak a csalók

Összesen nem egészen 300 millió forintnyi fizetési kártyás visszaélést regisztráltak Magyarországon 2014 első felében, amely 1,8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Az okozott kár nagy része – 267,5 millió forint – a kibocsátói oldalon keletkezett, az elfogadói hálózatban mindössze 29,3 millió forintnyi összeget regisztráltak. Mindez eltörpül a múlt év első hat hónapjában kimutatott, 1225 milliárdos vásárlási, és 3051 milliárdos készpénzfelvételi forgalom mellett.

A gyakorlatilag változatlan összegek mellett ugyanakkor a visszaélések száma jelentősen emelkedett: a kibocsátói oldalon 11,6, míg az elfogadóin több mint 25 százalékos éves emelkedést regisztrált az MNB az első hat hónapra vonatkozóan, vagyis az egy tranzakcióra jutó kárérték érezhetően csökkent az összesen bő 8300 visszaélés mellett.
Csak a második negyedévben, a közel 3900 darab visszaéléssel okozott kár majdnem 137 millió forint volt. A visszaélések kétharmada internetes vásárláshoz, valamint postai és telefonos megrendeléshez kapcsolódott, az ilyen módon okozott kár értéke meghaladta a 76 millió forintot. A visszaélések túlnyomó többsége mind darabszáma, mind értéke alapján a nemzetközi tranzakcióknál jelentkezett.

A második negyedévre megállapított tendenciák ugyanakkor igazak az első félév egészére is, vagyis a csalásokon belül nagyon nagy a határon átnyúló tranzakciók, illetve az internetes vásárláshoz, postai illetve telefonos megrendelésekhez kapcsolódó próbálkozások aránya. A netes vásárlásokhoz kapcsolódóan például majdnem ötezer csalás történt fél év alatt, amely 4,3 százalékkal több volt az egy évvel korábbinál, igaz, ezek összértéke 157-ről már 140 millió forint alá csökkent. Ugyanez a trend figyelhető meg a határon árnyúló tranzakcióknál is – ez nem túl meglepő, mert a netes rendelésekkel itt nagy az átfedés –, hiszen a közel 6300 érintett ügy nagyjából tizedével több az egy évvel korábbinál, miközben a kárérték ötmillióval, 214,7 millió forintra csökkent.

A chipes bankkártyák terjedése viszont nagyon látszik az elfogadói oldal féléves adatain: az alig több mint 29 milliós kár közel negyedével kisebb az egy évvel korábbinál. A kedvezőnek mondható adatok ellenére azért bőven akadnak olyan területek, ahol még láthatóan lenne mit tanulni a hazai kártyabirtokosoknak. Az ellopott kártyához kapcsolódó ügyek száma például a kibocsátói oldalon majdnem 30 százalékkal, 1150-re növekedett az egy évvel korábbihoz képest, és a kárérték is megközelítette a 40 millió forintot. A hamisított bankkártyákkal elkövetett csalások száma is több mint harmadával, 1200-ra nőtt, a kárérték pedig bő másfélszeresére bővülve elérte a 72 millió forintot.

Figyelemre méltó emellett, hogy az első félévben 69 darab, ATM-ek ellen irányuló támadást regisztráltak, miközben egy évvel korábban csak tizenhármat. Az ATM-ekből történt adatszerzések száma pedig több mint duplájára, 190 fölé emelkedett.

A kár hatodát állták az ügyfelek

A kibocsátói oldalon leírt, bő 263 millió forintos kár több mint felét – 53 százalékát – a kártyakibocsátóknak kellett viselniük. Az elfogadóknak – például a kereskedőknek – tavaly az első félévben 82 millió forintjukba kerültek a visszaélések, ami a torta 31 százalékát jelentette, miközben az ügyfeleknek mindössze a számla 15,7 százalékáért kellett helytállniuk. A kártyabirtokosokat egyébként a múlt év első felében már kevesebb kár bekövetkeztéért lehetett okolni, mint 2013-ban: akkor ugyanis még a leírt károk 18 százalékát kellett viselniük.