A SZÉP-kártyánál is szebb

Az öngonodskodás felől a fogyasztás felé terelnek az új cafeteria szabályok, a megtakarított összegek viszaesésével számolhatnak a nyugdíj- és egészségpénztárak is. A munkavállalók zömének most kell eldöntenie, hogy a korábbi béren kívüli juttatások közül melyeket tartja meg – az adózási rendszer átalakításának épp az öngondoskodás eshet áldozatul.

A január elsején hatályba lépett módosítások szerint a béren kívüli juttatások esetében 200 ezer forintos keretig ugyan nem változnak az adóterhek, de 200 ezer és 450 ezer forint között csak a SZÉP-kártya esetében él a 35,7 százalékos teher, a fölött már 51,17 százalékkal adózik a cafetéria.

Havi 16–17 ezer forintos keret viszont egy bérlettel és egy étkezési utalvánnyal kimeríthető, vagyis ha valaki ragaszkodik az eddig legnépszerűbb juttatásokhoz (az Erzsébet-utalvány után rögtön az utazási támogatás a második legkedveltebb forma), akkor már ezen felül csak a SZÉP-kártyát választhatja. Ez különösen kedvezőtlenül hathat az egészségpénztári támogatásokra, amelyek mértéke számítások szerint akár a munkáltatói befizetések 30 százalékkal, 20 milliárddal is csökkenhet.
Természetesen a munkáltató kiegészítheti adómentesen adható béren kívüli juttatásokkal is a cafeteriát. Ide összesen öt cafetéria-elem tartozik.

A lakáscélú támogatás, a kultúra-utalvány, a kockázati és az élethosszig tartó életbiztosítás, a bölcsődei szolgáltatás, a sportbelépő vagy -utalvány adható adómentesen a munkavállalónak. Igaz: a kultúra-utalvány esetében erős korlátozás, hogy csak évi 50 ezer forintig adható, míg az élethosszig tartó biztosítás támogatásánál számolni kell azzal, hogy a pénz csak nyugdíjba-vonulás után használható fel. Koráltozás nélkül csak a bölcsödére és a sportbelépőre adhat adómentes béren kívüli juttatást a munkáltató.

A két cafetéria-elem között egy óriási különbség van: a bölcsődei támogatás pusztán elvi lehetőség – mondta lapunknak Crespo Zsuzsanna cafetéria-szakértő, a DRC Cafeteria ügyvezető igazgatója: nem lehet igénybe venni.

A bölcsődék ugyanis a szolgáltatást igénybe vevőnek, vagyis a szülőnek állíthatnak csak ki számlát. A munkáltatónak viszont olyan bölocsödei számlára volna szüksége, ami az ő nevére szól, hiszen azt a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségként, ráfordításként kellene elszámolnia.

A gyakorlatban tehát egyetlen cafetéria-elem, a sportbelépő vagy -utalvány adható korlátlan összegben, adómentesen a dolgozóknak. Az utalvány bármely sporteseményre egyébként felhasználható, Forma 1-es jegyet ugyanúgy lehet vele vásárolni, mint belépőt az eddig legfeljebb a megnyitón telt házas új stadionokba. A Nemzeti Sport adatai szerint az őszi bajnoki fordulóban átlagosan 2345-en látogattak ki egy-egy meccsre, 624-gyel kevesebben, mint a tavaszi idényben.)

Érdemes lakáscélú támogatást kérni

Bármily vonzó is a korlátlanul felhasználható sportutalvány, azoknak, akiknek van lakáshitelük, inkább a lakáscélú támogatás igénybe vételét javasolja a DRC Cafeteria ügyvezető igazgatója. Crespo Zsuzsanna azt mondja, az elbírálási költséget (ez 15-25 ezer forint lehet) csak egyszer kell megfizetni, a juttatás ezek után éveken át kérhető. Ez pedig még száz ezer forintos cafetéria-keretnél is kedvezőbb költségterhet jelent, mint a 35,7 százalékos adóteher. A szakértő tapasztalatai szerint egyértelműen slágertermék a lakáscélú támogatás. Emellett a cégek és a dolgozók is leginkább a kártya alapú juttatásokat, így a SZÉP-kártyát preferálják a papír alapú, túlzott adminisztrációt igénylő utalványokkal szemben.