Az atombizniszbe is beszállt Csányi

Bevásárolta magát Csányi Sándor, OTP vezérigazgató a korábban Olajtervként ismert OT Industries Vagyonkezelő Zrt. -be - írja a HVG. A lap szerint a bő 71 milliárd forgalmú, a magyar piacon olaj- és gázvezeték-építésben kvázi monopolhelyzetben lévő cégbe Csányi a Bonitás 2002 Zrt. vagyonkezelő vállalatán keresztül vált az OT egyik főrészvényesévé. A bevásárlást már csak a versenyhivatlanak kell jóváhagynia.

Piaci hírek szerint Csányi portfóliója hamarosan tovább bővül, előkészületben van egy kisebb, vállalati ügyfeleket kiszolgáló gázcég megvétele. Az OT-koreográfiához hasonlóan első körben itt is egy stróman jelenik meg vevőként - állítja a HVG.

Az előretolt bástya az OT-nél az energetikában ismeretlen Polony István frissen bejegyzett holdingja volt, akinek a toplistán szintén jegyzett milliárdos üzletember, Pap Géza adott el addigi pakettjéből többségi szavazatot biztosító részt még 2013-ban. Tulajdonostársnak megmaradt a Seszták Miklós fejlesztési miniszter rokonsága által birtokolt kft és a Paphoz hasonlóan régi molos-olajterves, az állami segedelemmel olcsó gázhoz jutott, Mol- és offshore hátterű MET-tel is kapcsolatba hozható Tóth József cége, a Konzulinveszt Zrt. Csányi Polony részvénycsomagjának egy részét vette át, a Seszták-pakett pedig  - írja a lap - az újonnan alapított Lehel Holding Kft. – illetve a céget jegyző Pap Gergely, Pap Géza fia – kezébe került.

Kifejezetten rossz üzletnek tartották a Mol-elemzők az Olajterv másfél évtizeddel ezelőtti eladását, vétele viszont bombabiztos megrendelést jelentett az olajtársaság építkezésein. Az Olajterv cégei építették egykor a Mol vezetékhálózatait, és az újabb időkben is 100 milliárd forint nagyságrendű beruházásokban vehettek részt. Ők munkálkodhattak a szőregi biztonsági gáztárolón és a hozzá tartozó vezetékeken, továbbá a Horvátország és a Románia felé vezető interkonnektorokon. Legutóbb, a kormányzati akarattal a gázbizniszbe belépett MVM egyik leányának megrendelésére a 36 milliárdos költségű szlovák–magyar gázvezetéket építhették.

Nincs jele, hogy a széria megszakadna, sőt új területek is nyílhatnak az OT-csoport előtt, akár a Mollal kötött üzlet révén. A többségi állami tulajdonú cseh CEZ áramcégtől néhány éve megszerzett I&C Energo a.s.-t a Mol 2012 novemberében továbbadta az Olajtervnek. Nem kis falatról van szó, az I&C Energónak – pontosabban konszolidációs körbe vonásának – oroszlánrésze volt abban, hogy az OT 2013-ban csoportszinten bő 71 milliárd forint árbevételt ért el, csaknem megduplázva előző évi teljesítményét.

A cseh cég értékét azonban nem csupán bevételtermelő képessége adja. Az I&C Energo profilja erőművek karbantartása és üzemeltetése, atomerőművekét is beleértve. Szolgálatait igénybe vette a két szlovák atomerőmű, a temelíni és a dukovanyi, sőt a cég a temelíni blokkok tervezett bővítése kapcsán beszállítóként is számításba jött. Az adásvétel során némi aggodalommal emlékezett meg a cseh sajtó az atombizniszben nélkülözhetetlennek nevezett I&C Energo eladásáról, különös tekintettel arra, hogy a vevőről, az amszterdami bejegyzésű Olajterv Netherlands B.V.-ről sokkal több nem derült ki, mint hogy vagyonkezelő társaság, amelynek jegyzett tőkéje alig haladta meg az 5 millió forintot. Ettől függetlenül az OT-t tavaly szeptemberig vezető Polony bizonyára nem alap nélkül látta a csoport jövőjét a paksi atomerőmű bővítésében és a Déli Áramlat 100 milliárd forintos megrendeléssel kecsegtető építésében.

Bár az Ukrajnát délről elkerülő csővezeték Putyin orosz elnök december eleji bejelentése szerint Törökország felé kanyarodik, s az orosz Gazprom már vissza is vásárolta a gáz szállítására létesített South Stream Transport nevű cégben a német Wintershall, az olasz ENI, a francia EdF és az osztrák OMV részesedését, nem biztos, hogy a projektnek befellegzett. A Dnevnik című bolgár napilap január elején arról tudósított, hogy egy bahamai felségjelű hajó futott be a bulgáriai Burgaszba, fedélzetén a Déli Áramlat vezetékrendszer építéséhez szükséges csövekkel. Noha orosz források tenger alatti vezeték fektetéséhez szükséges csöveket és átmeneti tárolást említettek, Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök december végén jelezte, hogy az energiaügyi minisztériumban folyamatosan dolgoznak a Fekete-tenger bolgár szakaszára szóló építési engedélyek kiállításán. Uniós csúcson tette hozzá a kormányfő, hogy az orosz csöveket már leszállították Bulgáriának, s ha Szófia elállna a szerződéstől, súlyos büntetést kellene fizetnie Oroszországnak.

A vezeték másik végére magát 2014 nyarán beügyeskedő Ausztria sem mondott le végérvényesen a Déli Áramlatról, a kivitelező, az osztrák–orosz tulajdonú South Stream Austria még mindig aktív. A Wirtschaftsblatt című bécsi gazdasági lap úgy értesült, hogy Putyin Ukrajnáról és a gázvezetékről tárgyalt telefonon Werner Faymann osztrák kancellárral, egy héttel a Déli Áramlat projekt leállítása után.

Annyi közös van a MET és az OT-sztoriban, hogy mindkét cég a Molnak köszönheti a létét, és mindkettőt a nemzeti olajvállalat adta magánkezekbe. A MET-nél az oligarchaháborúban a feltörekvők közé tartozó Orbán-bizalmas, Garancsi István került képbe, az OT-vevő Csányival azonban ambivalensebb a kormányerők kapcsolata. Lázár János még államtitkár korában az ország legnagyobb uzsorásának titulálta az OTP-vezér Csányit, aki sorra kapta a pofonokat. Bankszerző terveit (Takarékbank, MKB) meghiúsították, agrárbirodalmát – benne az egykori bólyi és dalmandi állami gazdasággal – a területalapú támogatások limitálása sújtja, az OTP-t a banki különadók és a devizahitel-rendezés.

Másrészt viszont a költségvetés kompenzálja a banknak az ukrán piacon elszenvedett veszteségeit, és a kormány stratégiai szövetséget kötött a Csányi-féle agrárportfóliót – beleértve az egymagában 60 milliárd forint feletti forgalmú Pick Zrt.-t – egyesítő Bonafarm-csoporttal. A sertésállomány megduplázását célzó kormányzati tervekbe illeszkedő mohácsi óriásvágóhidat pedig csaknem 1,5 milliárd forint állami támogatásra érdemesítették.

Az oligarchaháborún eddig kívül álló Csányi most, úgy tűnik, az agrárbizniszből a nyereségesebbnek ígérkező energiaszektor felé csoportosítja át erőit. A lap szerint legalábbis a 15-16 milliárdos költségűre tervezett mohácsi vágóhídi cégben eladta a Pick 24,9 százalékos tulajdonrészét az MCS Vágóhíd Zrt.-ben eddigi üzlettársának, az exwallisos – a MET-ben közvetetten érdekelt – Nagy György vagyonkezelőjének. Mostantól stratégiai partnerek lesznek, a vágóhíd szállítja az alapanyagot a Picknek. Csányi egyúttal közelebb került a huzakodás epicentrumához, amennyiben igaz az az állítás, hogy a Simicska Lajos főoligarcha és Orbán Viktor miniszterelnök közötti feszültség egyik kiváltó oka éppen az egykori adóhatósági elnök mellőzése az energiabizniszben.