Jól jártak az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya kibocsátói

Megérte újrarajzolni a magyar cafeteria piacot 2011-2012-ben, hiszen például tavaly sem volt éppen rossz éve az Erzsébet-utalványt kibocsátó Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnak (MNÜA): a KSH adatai szerint novemberig már 123 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak az utalvánnyal, ami megfelel a 2013-as teljes évi forgalomnak. Vagyis a teljes decemberi költés már csak a rekord méretét növeli. Guller Zoltán, az MNÜA kuratóriumának elnöke korábban nem tartotta kizártnak, hogy 2014-ben sikerül átlépniük a 140 milliárd forintos határt. Mindez 5 százalékos beváltási jutalékkal számolva mintegy 6,8 milliárd forintos bevételt jelentene. Igaz, az egyes elfogadóhelyek szerződéseiben ennél alacsonyabb és magasabb jutalék is szerepelhetett, így a bevétel kevesebb is lehet. Az biztos, hogy az Erzsébet Utalványforgalmazó Kft. 2012-ben 5,4 milliárd forint, 2013-ban pedig 6,2 milliárd forint nettó árbevételt könyvelhetett el. Ebből 5,9 milliárd forint származott az Erzsébet-utalvány értékesítéséből, 220 millió forint pedig az Erzsébet program pályáztatásaiból.

Hétfő óta már a 2015-ös Erzsébet-táborokra is lehet pályázni és egyre többen élnek is az olcsó táborozás lehetőségével. Idén a duplájára, 6 milliárd forintra nő a rászorulók üdülési támogatása: a pénzből a kormány hárommilliárd forintot szán a nyugdíjasok, nagycsaládosok, fogyatékosok pihenésére, és ugyancsak hárommilliárd forintot a gyermekek táboroztatására. Az MNÜA a nemzetközi és a hazai szociálturisztika zászlóshajójának számít, a megszervezett üdülések, valamint az üdüléshez jutottak számát illetően, hiszen több mint 400 ezer ember, közülük több mint 200 ezer gyermek vett már részt az Erzsébet-programban. A gyerekek 1000-2000 forint önerő mellett vehetnek részt a hatnapos, teljes ellátást és egész napos programokat biztosító táborokban. A kiránduló és táborozó fiatalokat zömében 3 helyszín várja: a balatonberényi, a fonyódligeti és a zánkai táborok. A székelyföldi tábort pedig tavaly nyáron vehették birtokukba a gyermekek.

Már véglegesek a SZÉP-kártya 2014-es adatai is. A mintegy egymillió kártyára tavaly 76 milliárd forintot töltöttek fel az Nemzetgazdasági Minisztérium statisztikái szerint. Ebből 72,8 milliárd forintot el is költöttek a munkavállalók, ez 7 százalékkal több, mint a 2013-as 68 milliárd forintos felhasználás. A vendéglátás zseb népszerűsége töretlen, közel 50 milliárd forint erről az alszámláról áramlott a gazdaságba, a szállás és a szabadidő alszámla sokkal szerényebb mértékben váltja be a hozzá fűzött reményeket.

Persze a bővüléssel a kibocsátók itt sem járnak rosszul. A jutalék maximális mértéke az utalvány beváltási forgalom 1,5 százaléka, de tranzakciónként legalább 12 forint. Ebből az OTP jár a legjobban, hiszen a munkáltatók tavaly összesen 57 milliárd forintot utaltak a 810 ezer kártyára, míg a munkavállalók 55 milliárdot használtak fel. Ez 11, illetve 8
százalékos bővülés 2013-hoz képest. Bár elvileg a SZÉP-kártya kibocsátásra a már meglévő 3 bank mellett másnak is lenne lehetősége, úgy látszik más nem lát benne üzletet vagy a feltételeknek nem tud megfelelni.

Kevesebb étteremben több a bevétel

A SZÉP-kártyák népszerűsége a vendéglátóhelyek forgalmán is látszik. A KSH adatai szerint a vendéglátásból tavaly novemberig már 752 milliárd forint árbevétel származott, 2013-ban pedig összesen 754 milliárd forint. Az árbevétel döntő többsége, 610 milliárd forint a kereskedelmi, míg 142 milliárd forint a munkahelyi vendéglátásban realizálódott 2014-ben. ez összességében 6 százalékos növekedést jelent, de főleg a munkahelyi kategóriában kiugró a bővülés, ami szintén a SZÉP-kártya jelentőségét mutatja. Közben azonban az éttermek, büfék száma folyamatosan csökken: 2013 nyarán 26,1 ezer üzemelt Magyarországon, tavaly nyáron már csak 25,8 ezer.