Nyár óta esik a sertésár, oda a termelők nyeresége

A sertésárak – részben az alacsonyabb takarmányárak, jelentős részben pedig az orosz embargó miatt beragadt készletek miatt – nagyot zuhantak néhány hónap alatt. Míg nyáron még 410-420 forint körül mozgott az élősertés felvásárlási ára egy kilogrammra vetítve, addig jelenleg ez mindössze 340 forint körül van. A mozgás kihat a hizlalni szánt malacok árára is, egy 25 kilogrammos választási malac ára néhány hónap alatt 18 ezer forintról 11 ezer forintra csökkent. Ennél az árszintnél már a legkomolyabb technológiát alkalmazó sertéstartók sem termelnek nyereséget.

Hasonló a helyzet a baromfi esetében is, igaz, nem ennyire brutális az árcsökkenés. A tej felvásárlási ára viszont rövid idő alatt 10 százalékot esett, így mára 90 forint alatt van. A baromfi és a tejágazat azonban Magyarországon tőkeerősebb, és az elmúlt évek tapasztalatai alapján sokkal ütésállóbb, mint a régóta nehézségekkel küzdő sertéságazat.
A csökkenő takarmányárak már korábban is előrevetítettek némi árcsökkenést az élő- és félsertés esetében, az ilyen piaci mozgásokra azonban a szereplők többsége fel van készülve. Ez a folyamat, vagyis a jó termés mellé érkező árcsökkenés már nyár elején kezdetét vette, eleinte azonban nem öltött érdemi méreteket. Nagyobb meglepetést okozott az Oroszország által augusztusban bejelentett embargó.

A 2014. augusztus 6-án elfogadott orosz elnöki határozat értelmében Moszkva behozatali tilalmat rendelt el bizonyos, az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Kanadából, Ausztráliából és Norvégiából származó mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre. A határozat alapján tilos a friss, hűtött vagy fagyasztott marha-, sertés- és baromfihús, egyes húskészítmények, a hal, rák és más tengeri eredetű termékek, a tej és tejtermékek, a friss, hűtött vagy fagyasztott zöldség és gyümölcs bevitele Oroszországba.

Az orosz intézkedések közvetlen hatása a teljes magyar agrárexportra nem számottevő, elsősorban csak olyan vállalkozások esetén okozhat tényleges nehézséget, amelyek kizárólag, vagy jelentős arányban Oroszországba exportálnak. Már ez is komoly probléma, egyes számítások szerint 10 milliárdos kiesést jelent a teljes magyar élelmiszergazdaságnak. Míg a közvetlen hatások is bajba sodorhatnak egyes húsipari vállalkozásokat, a nagyobb gondot azonban úgy tűnik, hogy az unióban ragadt áru jelenti.

Ez az Európa-szerte „bennragadó” friss zöldség-gyümölcs, sajt és tejtermék, valamint baromfihús okozta piaci zavar jelentős a sertések esetében is. A hirtelen megnövekedett mennyiséget a szereplők megpróbálják az unión belül értékesíteni, a megnövekedett kínálat ezért már nyártól fogva folyamatos árcsökkenést okoz. Ebben ugyan volt némi bukkanó, de csak egy időre.  Azt követően, hogy az árak csökkenése novemberben megállt, és némi stabilizálódást mutatott, decemberben meredek esés következett újra. Mára a kontinensen meghatározó német sertéspiacokon egy kilogrammra vetítve 1,32 – 1,35 eurót adnak csupán az élősertésért. Ez az árszint a legalacsonyabbnak számít 2011 eleje óta. 2014 januárjához képest a német piaci árak 26 eurócenttel, azaz nagyjából 80 forinttal estek december második felére. A magyar sertésárak hagyományosan nagyon szorosan kapcsolódnak a német árakhoz, a különbséget lényegében csupán a szállítás költsége jelenti.

Csak kevés kivétel akad

Hasonlóan Magyarországhoz, más uniós tagállamokban is esett a sertés ára. A nagyon fontos termelőnek számító Hollandiában és a szintén erős Lengyelországban még kifejezettebb az árcsökkenés, itt 30 eurócentes, azaz csaknem 95 forintos árzuhanás következett be. Más országokban szintén az árcsökkenés a trend. Ezalól csupán Belgium, Dánia és Ausztria jelent kivételt. Ezekben az országokban minimális emelkedés indult be az utóbbi egy hónapban, azzal párhuzamosan, hogy az országokon belüli kínálat csökkent. Hogy ez az emelkedés kifejzetté válhat-e, és tartós maradhat-e, ma még nem világos, de nagyon valószínű, hogy érdemi árnövekedés a legrövidebb távon nem fog bekövetkezni.