A 188 vállalat közül 76-nak egyetlen alkalmazottja sincs, míg 50 cég egyenként öt vagy annál kevesebb embert foglalkoztat. A szerb médiában megjelent becslések szerint a cégbezárásokkal mintegy ötezren veszítik el munkahelyüket.
Zeljko Sertic szerb gazdasági miniszter a kormánydöntést követően kiemelte: az elbocsátottakat igyekeznek majd más vállalatoknál elhelyezni, olyan helyeken, ahol hiány van szakképzett munkásokból.
A belgrádi kormány tavaly augusztusban több mint 500 veszteséges vállalatot kínált eladásra, ezzel igyekezett csökkenteni a GDP 70 százalékát meghaladó államadósságot. A szóban forgó vállalatok évente mintegy egymilliárd eurós kiesést okoztak a büdzsének az állami támogatások miatt, illetve ezek a cégek összesen körülbelül 90 ezer embert foglalkoztattak, hasznot azonban nem termeltek. A 2000-es évek eleje óta a szerb kormányok egyike sem vállalkozott ezek felszámolására, mert attól tartottak, hogy az elbocsátott munkások zavargásokat kezdeményeznének.
A csődeljárásról szóló új szerb törvényt tavaly augusztus elején fogadták el, eszerint a tavalyi év végéig le kellett zárni a privatizációs folyamatot az országban. Ennek a jogszabálynak az elfogadása volt a feltétele annak, hogy a nyugat-balkáni ország 250 millió dolláros kölcsönt kapjon a Világbanktól. A Belgrád és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által megkötött egymilliárd euróról szóló, hároméves készenléti hitelmegállapodás egyik feltétele pedig az volt, hogy megvonják a veszteséges állami cégek kormányzati támogatását. A hitelmegállapodás az idén január elsején lépett hatályba.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.