Belvíz: még korai a kárfelmérés
Hogy pontosan mekkora kár lesz, ma még nem tudható, ahogy az sem, mennyi kárenyhítésre számíthatnak a gazdák az elöntött terület után. A jelenlegi kártérítési rendszerben a termelőknek hektáronként 800 forintot kell befizetniük a kárenyhítési alapba. Ezt az állam minden évben kiegészíti költségvetési forrásból, hogy mennyivel, az egyedi döntés eredménye. A hozzájárulást minden gazdának fizetnie kell, aki területalapú támogatást kap. Az így elérhető kárenyhítés hektáronként 10-15 ezer forint lehet reálisan, ennyit kaphat tehát a gazda az elöntött, és ezzel lényegében ideiglenesen használhatatlanná vált föld után.Ez az összeg természetesen nem fedezi a kárt, csak kismértékben enyhíti azt. Egy hektár szántón nagyjából 25 ezer forintot tesz ki a talajelőkészítés, és 25-30 ezer forintot a vetőmag költsége. Ez a munkákkal együtt azt jelenti, hogy 70-80 ezer forint költség lehet oda hektáronként, ha a terület belvizes lesz.
Ezért a mezőgazdasági termelők közül azok, akik tőkeerősebbek, több a pénzük, és főleg megfelelő adminisztrációt tudnak felmutatni egy kockázatbecsléshez, igyekeznek biztosítást is kötni. A magánbiztosítók hektáronként 7-8 ezer forintot kérnek el, kár esetén viszont nagyobb összeget, 40-50 ezer forintot fizetnek. Igaz, a biztosítótársaságok csak elfogadható kockázatot vállalnak fel: eleve belvizesnek számító területre, így például a Tisza árterére nem kötnek belvízvédelmi szerződést. Nehezen tudnak továbbá ilyen megállapodást tető alá hozni az őstermelők, mert esetükben nincs kellő mértékű adminisztráció. Általánosan elmondható, hogy a magyar mezőgazdaságban rendszerint nem jellemző a biztosítás kötése.
Egy szakaszon van még érvényben a legmagasabb, harmadfokú készültség. További 19 szakaszon, másodfokú, 21 szakaszon elsőfokú készültség mellett védekeznek. A belvízzel elöntött terület nagysága 107 700 hektár, ebből kevesebb mint 60 ezer hektár vetés és szántó. A legnagyobb elöntések országosan továbbra is Csongrád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyében vannak.
A szegedi vízügyi igazgatóság területén - a még meglévő hó olvadása miatt - a belvízi elöntés nagysága valamelyest növekedett. Jelenleg több 48 ezer hektár van víz alatt, melyből több mint 26 ezer hektár a vetés-szántó. A vízügyi igazgatósághoz tartozó nyolc belvízvédelmi szakaszból mindenhol védekeznek. Ebből négy belvízvédelmi szakaszon elsőfokú, négy szakaszon pedig másodfokú a készültség.
A szolnoki vízügyi igazgatóság tíz belvízvédelmi szakaszából négyen - a cibakházi, a ceglédi, a mezőtúri és a jászberényi területen - továbbra is másodfokú készültséget tart fenn, négy (kisújszállási, karcagi, kunhegyesi és jászkiséri szakaszon) pedig elsőfokú készültség mellett védekezik. A legnagyobb mértékű elöntés - 6900 hektár - változatlanul Mezőtúr térségében van.
A gyulai vízügyi igazgatóság területén mind a tíz belvízvédelmi szakaszon készültség van érvényben. Ugyanakkor - mint írták - az elöntött terület nagysága folyamatosan csökken, jelenleg több mint 13 ezer hektár van víz alatt, melyből több mint négyezer hektár vetés és szintén több mint négyezer hektár szántó - olvasható az OVF közleményében.Más a helyzet a viszonylag jobb területeken, különösen ott, ahol nagyobb integrátorok, vagy élelmiszeripari szereplők termeltetnek. Az ilyen cégek a termelőknek vetőmagot, technológiát, szaktanácsadást biztosítanak, és biztos felvásárlást is ígérnek a termésre. A gazdákkal kötött szerződéseikben ezek a vállalatok jellemzően kikötik, hogy az adott területre biztosítást is kell kötni.
Egy szakaszon van még érvényben a legmagasabb, harmadfokú készültség. További 19 szakaszon, másodfokú, 21 szakaszon elsőfokú készültség mellett védekeznek. A belvízzel elöntött terület nagysága 107 700 hektár, ebből kevesebb mint 60 ezer hektár vetés és szántó. A legnagyobb elöntések országosan továbbra is Csongrád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyében vannak.
A szegedi vízügyi igazgatóság területén - a még meglévő hó olvadása miatt - a belvízi elöntés nagysága valamelyest növekedett. Jelenleg több 48 ezer hektár van víz alatt, melyből több mint 26 ezer hektár a vetés-szántó. A vízügyi igazgatósághoz tartozó nyolc belvízvédelmi szakaszból mindenhol védekeznek. Ebből négy belvízvédelmi szakaszon elsőfokú, négy szakaszon pedig másodfokú a készültség.
A szolnoki vízügyi igazgatóság tíz belvízvédelmi szakaszából négyen - a cibakházi, a ceglédi, a mezőtúri és a jászberényi területen - továbbra is másodfokú készültséget tart fenn, négy (kisújszállási, karcagi, kunhegyesi és jászkiséri szakaszon) pedig elsőfokú készültség mellett védekezik. A legnagyobb mértékű elöntés - 6900 hektár - változatlanul Mezőtúr térségében van.
A gyulai vízügyi igazgatóság területén mind a tíz belvízvédelmi szakaszon készültség van érvényben. Ugyanakkor - mint írták - az elöntött terület nagysága folyamatosan csökken, jelenleg több mint 13 ezer hektár van víz alatt, melyből több mint négyezer hektár vetés és szintén több mint négyezer hektár szántó - olvasható az OVF közleményében. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.