Czerván György: több uniós támogatáshoz jutunk

Czerván György az idei év legfontosabb feladatai közt említette a Közös Agrárpolitika (KAP) új, közvetlen támogatási rendszerét szabályozó nemzeti jogszabályok megjelentetését és végrehajtását. Kiemelte, a célok között szerepel a „Több munkahelyet a mezőgazdaságba!” program nemzeti támogatásainak hatékony felhasználása, az új jogcímek – például anyakoca program – beindítása, valamint megismertetése a termelőkkel.

Komoly változások lesznek – és szintén az idei feladatok közé sorolta – az agrárfinanszírozás eszközrendszerében, ami a megújuló MFB agrár-hitelprogramok bevezetését, a kapcsolódó kamattámogatás kidolgozását, az új Vidékfejlesztési Programhoz kapcsolódó pénzügyi eszközök kialakítása, valamint az Agrár Széchenyi Kártya bővítését jelenti – fejtette ki Czerván György.

A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer továbbfejlesztése is az idei év feladatai közt szerepel. Az államtitkár egy hárompilléres rendszert mutatott be, amelynek első eleme a kárenyhítési rendszer kiegészítése az őszi fagy káreseményeivel, erre az Európai Bizottsági jóváhagyást követően kerülhet sor. Ez azt jelenti, hogy 15 százalékos termésvesztésre szállítanák le kárküszöböt. (Eddig a termés 30 százalékát kellett elveszíteni ahhoz, hogy valaki kárenyhítést igényelhessen.)

A második pillér a mezőgazdasági biztosítási díj támogatási rendszer működtetése nemzeti támogatásként, majd 2016-tól adaptálása a vidékfejlesztési pillérbe. Végül, a harmadik pillér a Vidékfejlesztési Program keretében egy új jövedelemstabilizációs eszköz kialakítása és bevezetése. A feladatok közt említette a nemzeti támogatási jogcímek továbbfejlesztését és újak kidolgozását, például a dohány ágazat területén.

A következő öt évben a Földművelésügyi Minisztérium a növénytermesztés és az állattenyésztés arányának további javítását szeretné elérni az állattenyésztés javára. (A növénytermesztés aránya a 2001-es 46,4 százalékról mára 58,4-re nőtt.) Czerván emlékeztetett, hogy az uniós csatlakozás után ugrott meg a mezőgazdaság aránya, mert az EU ezt támogatja.

A szarvasmarha-állomány növekszik, és tartósan 3 millió felett van a sertésállomány. Decemberben 200 ezer anyakoca volt a nyilvántartásban, egy darab állatra több mint 38 ezer forint jut az anyakoca-programban. Egyedül a juhok száma csökken, de ezen segíthet a támogatás.

Az exportteljesítményt évi 10 milliárd euróra szeretnék növelni, ráadásul a mezőgazdaságban (és a kapcsolódó ágazatokban) a foglalkoztatottak számát is emelnék. Az exportteljesítmény jelenleg 8 milliárd eurós. Az államtitkár arról is beszélt, hogy a mezőgazdasági öntözött területek nagyságát növelnék, 150 ezer hektárra.

Az államtitkár ismertette a következő uniós ciklusban miként változik a támogatási rendszer. Jelenleg Magyarországon a Közös Agrárpolitika két pillérén belül lehet támogatásokhoz jutni, és léteznek nemzeti támogatások is. Czerván rámutatott, hogy az EU teljes költségvetése 3 százalékkal zsugorodott a 2014-2020-as időszakban a megelőző hétéves ciklushoz képest, miközben a KAP költségvetés 11 százalékkal lett alacsonyabb. Magyarország ennek ellenére jobban járt, hiszen az országnak 12,3 milliárd euró KAP támogatás jut ebben a hét évben, a megelőző időszakban 10,5 milliárdos keret volt. Ez közel 2 milliárd eurós, vagyis 18 százalékos növekedés. A tendenciát szemlélteti, hogy Magyarország részesedése 2,36 százalékról 3,19-re nőtt a KAP-ból. (Hazánk vidékfejlesztésre fordítható támogatási kerete azonban 3,9 milliárdról 3,4-re csökkent.)

Rámutatott, hogy a területalapú támogatások csökkenését szerették volna elkerülni azzal, hogy a vidékfejlesztési források egy részét átcsoportosították. 2015 és 2020 között évente összesen több mint 1340 milliárd forintnyi közvetlen kifizetés is lehetséges (310 forintos euróárfolyammal számolva).

A közvetlen támogatások új rendszeréről azt mondta, hogy az alaptámogatás SAPS elven működik továbbra is. Alaptámogatásra minden regisztrált termelő jogosult, mert aktív gazdának minősül. Új elem a fiatal gazdák támogatása. Magyarország elvállalta a termeléshez kötött támogatás nyújtását is: ide tartozik a kérődző ágazat, a rizs, a cukorrépa, a zöldség és a gyümölcs.

Szinte mindegyik ágazatra több forrás jut összességében. A tej ágazatra a tavalyi 30 milliárd forint helyett 50 jut idén, ami több mint 70 százalékos növekedés, a húsmarha támogatása 16,7 milliárdról 23,8-ra nő, ami 40 százalék feletti emelkedés. A legnagyobb nyertesek a juhtenyésztők, akik a tavalyi 3,7 helyett 10 milliárd támogatást kaphatnak, és a zöldségtermesztők, akiknek 1,8 milliárd után 5,6-ból gazdálkodhatnak, valamint a fehérjenövényekkel foglalkozók, akik tavaly még nem nagyon kaptak támogatást, idén azonban 8,4 milliárd forinthoz jutnak. Egyedül a cukorrépatermesztők bosszankodhatnak, hiszen ebben az ágazatban a 12 milliárd forintos támogatási keret 2,5-re olvad (80 százalékos visszaesés). Ez az elkülönített cukortámogatás megszűnése miatt van.

Az egységes területalapú támogatás, vagyis a SAPS támogatási jogcímen hektáronként várhatóan 41400 forintot kaphatnak a gazdák, a „zöldítés” pedig közel 24400 forintot hozhat. A zöldítés célja a víz és a föld minőségének megőrzése, illetve a klímaváltozás megakadályozása. (Fontos változás a korábbihoz képest, hogy a SAPS megszűnik, és az alaptámogatás fog SAPS elven működni, és a korábbi támogatásnak csak egy része, amelyhez hozzátartozik a zöldítés, a kettő együtt adja ki a korábbi területalapú támogatáshoz mérhető összeget.)

A fiatal gazdák kiegészítő támogatása 20250 forint lesz hektáronként, a termeléshez között támogatás pedig ágazattól és teljesítménytől függ. Erre évente összesen 60 milliárd forint áll rendelkezésre. A kisgazdák egyszerűsített, egyösszegű támogatása egy termelőnek évente maximum 375 ezer forintra várható. (Ezt 300 forintos euró mellett kalkulálták, vagyis gyengébb árfolyam mellett akár nőhet is az összeg. Jó hír, hogy a nemzeti támogatási keret is növekszik az idei évben: a tavalyi 47 milliárd forintról 80-ra.

A mezőgazdaság rendkívül jól teljesített két évvel ezelőtt – mondta az államtitkár. Czerván kiemelte, hogy a mezőgazdaság a 2013-as 1,5 százalékos gazdasági növekedésből 0,6 százalékpontot magyarázott, a tavalyi első háromnegyed éves 3,6 százalékos GDP-növekedésből pedig 0,3-at. 

A KSH előzetes adatai szerint a negyedik negyedévben is jól teljesített a mezőgazdaság, ami a növekedés egyik húzóereje volt. Ekkor jelent meg a kukorica igen kedvező terméseredménye. „Sokan azt gondolták, hogy nem lehet felülmúlni a 2013-as teljesítményt, ezt sikerült cáfolni” – fejtette ki. Az államtitkár rámutatott, hogy a mezőgazdaság kibocsátása forintban kifejezve évről évre növekszik, ahogyan a mezőgazdasági beruházások is bővülnek. Az agár-külkereskedelem is dinamikusan növekszik – tette hozzá. A tavalyi évez azonban az orosz embargó rontotta.

"Nem ismerem S. Lajost, hála Istennek" – válaszolta Czerván György arra a kérdésre, amely azt firtatta, hogy S. Lajos miért nyer rengeteg állami földet.