EU-pénzek: ambiciózus a magyar cél

„Magyarország jó helyzetben van a tekintetben, hogy teljes mértékben lehívja a 2007–2013-as fejlesztési ciklusban az ország számára elkülönített uniós fejlesztési forrásokat, ám a projektek végrehajtásának lehetséges csúszásai, az ingadozó árfolyam és az auditok következtetései potenciális forrásvesztést eredményezhetnek a programok zárásakor” – közölte a Világgazdasággal az Európai Bizottság.

Lapunk azzal a kérdéssel kereste meg a brüsszeli testület, hogy mennyire tartják megvalósíthatónak azt a kormányzati célkitűzést, amely szerint az ország százszázalékos mértékben lehívja a 2007–2013-as időszakban hazánkat megillető 8200 milliárd forintnyi kohéziós forrást. A Brüsszelből kapott válasz szerint a bizottság mindamellett úgy véli, hogy a teljes mértékű forráslehíváshoz szoros monitoring szükséges a cél elérését szolgáló folyamatok terén.

Az Európai Bizottság egyben azt is közölte: ambiciózus, de nem megvalósíthatatlan célkitűzésnek tartja, hogy a kormány tervei szerint idén 2100 milliárd forintot fizet ki a hazai pályázati intézményrendszer a forrásvesztés elkerülése érdekében. Ez év végéig van ugyanis lehetőség arra, hogy az előző hétéves időszak uniós támogatásaiból finanszírozott projekteket megvalósítsák. Brüsszel szerint a cél eléréshez az erőfeszítések fokozásához, illetve a projektek végrehajtásának gyorsítására lesz szükség.

Azt is közölték lapunkkal, hogy a Corina Cretu regionális politikáért felelős biztos kezdeményezésére a bizottság regionális főigazgatóságán belül felállított munkacsoport külön országspecifikus javaslatokat dolgoz ki Magyarország számára. Ennek célja, hogy elősegítse az EU-források leggyorsabb és leghatékonyabb felhasználását 2015 végéig. A bizottság emlékeztetett arra, hogy más kérdések mellett ezen munkacsoport tevékenysége is azon témák között szerepelt, amelyről a biztos és Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egyezetett a január 15-i brüsszeli tárgyalásukon.

Akkor Lázár jelezte: az úgynevezett aszfaltkeverő ügy – ahol a nem megfelelőnek ítélt pályáztatás miatt Brüsszel akár százmilliárd forintos korrekciót sem tart kizártnak – év végére lehet megoldás, ami azt jelenti, azt a pénzt aligha lehet már újrapályáztatni, vagyis ez is potenciális forrásvesztés.

Annak érdekében, hogy egyetlen eurócentet se veszítsen az ország, a kormány másfél hete fejlesztéspolitikai cselekvési tervet fogadott el. Ennek értelmében a minisztériumoknak át kell tekinteniük a felügyeletük alá tartozó, még függőben lévő uniós projekteket a tekintetben, hogy mekkora esély van arra, hogy azokat az év végéig meg lehessen valósítani. Eszerint három kategóriába (biztosan megvalósíthatatlan, esetleg megvalósítható, kockázatot nem jelentő) kell sorolni az egyes projekteket.

A biztosan megvalósíthatatlan kategóriába soroltaknál, ahol a pályázók nem tartották be a támogatási szerződésben vállalt határidőket, a szaktárcáknak meg kell kezdeni a projektektől való elállást, vagyis a megítélt források visszavonását, hogy azokat más, még megvalósítható projektekre lehessen felhasználni az év végéig. Csepreghy Nándor fejlesztéspolitikai kommunikációrét felelős helyettes államtitkár ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy több száz milliárd forintnyi uniós forrás lehívása forog kockán.

Csak hajszálnyival az EU-átlag alatt

Az Európai Bizottság nemcsak Magyarország, hanem másik hét EU-tagállam esetében is szükségesnek tartotta a forráslehívás gyorsítását szolgáló brüsszeli munkacsoport létrehozását, ugyanis ezen országokban az EU-átlag alatti mértékű a forráslehívás szintje a 2007-2013 közötti ciklus támogatásai terén. Magyarország valójában a legfrissebb adatok szerint csak alig marad el a 76,7 százalékos EU-átlagtól, ugyanis hazánk esetében 76,3 százalékot tesz ki azon támogatások aránya, amelyet már az Európai Bizottság kifizetett Magyarországnak. Az uniós átlagtól elmaradó többi tagállam között Olaszországon kívül csak kelet-európai országok (Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Románia, Bulgária) találhatók.

Tar Gábor Csak hajszálnyival az EU-átlag alatt Az Európai Bizottság nemcsak Magyarország, hanem másik hét EU-tagállam esetében is szükségesnek tartotta a forráslehívás gyorsítását szolgáló brüsszeli munkacsoport létrehozását, ugyanis ezen országokban az EU-átlag alatti mértékű a forráslehívás szintje a 2007-2013 közötti ciklus támogatásai terén. Magyarország valójában a legfrissebb adatok szerint csak alig marad el a 76,7 százalékos EU-átlagtól, ugyanis hazánk esetében 76,3 százalékot tesz ki azon támogatások aránya, amelyet már az Európai Bizottság kifizetett Magyarországnak. Az uniós átlagtól elmaradó többi tagállam között Olaszországon kívül csak kelet-európai országok (Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Románia, Bulgária) találhatók. -->