Nem csökkent az orvoselvándorlás

Az orvosok közül a legtöbben, 59-en háziorvosi képesítéssel álltak odébb, őket az aneszteziológusok követték (53-an), majd a belgyógyászok (51-en). A távozók között 35 sebész, 33 csecsemő- és gyermekgyógyász, 22 szülész-nőgyógyász, 20 pszichiáter, 16-16 klinikai onkológus, neurológus és traumatológus volt, de szinte az összes orvos szakma képviselői megtalálhatók az emigráló doktorok között.

A legkevésbé a 35 évnél fiatalabbak elégedettek a magyar egészségüggyel, ők azok, akik közül a legtöbben emigrálnak, és ez igaz az összes egészségügyi dolgozóra éppúgy, mint az orvosokra. Tavaly az összes külföldre távozott egészségügyi dolgozó több mint fele, 1019 orvos és ápoló volt harmincöt éven aluli. Az orvosoknál ugyanez volt az arány: a 948 engedélyt kérőből 573-an még nem töltötték be a 35. életévüket. A legnépszerűbb célpont továbbra is Németország, az Egyesült Királyság és Ausztria, de még mindig sokan vállalnak munkát svéd, ír, svájci kórházakban.

A kormány azt reméli, hogy a háziorvosok elvándorlását megállíthatja, de legalábbis mérsékelheti azokkal az intézkedésekkel, amelyek a márciusban kormány elé terjesztendő háziorvosi törvényben szerepelnek majd. Ezekről egyelőre keveset tudni, de úgy hírlik, nagyobb kompetenciát adnának a háziorvosoknak, amivel magasabb díjazás is járna. Ez év márciusától a praxisok finanszírozása is emelkedik havi átlagosan 130 ezer forinttal, ám szakértők szerint mindez kevés lesz ahhoz, hogy érdemben befolyásolja a folyamatokat: jelenleg évente a százat sem éri el a háziorvos-gyakornokok száma az országban, a 80-90 frissen végzett háziorvosnak csak a 25 százaléka áll munkába a végzést követően.