Az Alexandra helyébe lép a Libri

A Libri-Shopline-csoport tagja, a Libri Könyvkereskedelmi Kft. tizenkét új Libri könyvesboltot nyit az év második felében, többek között Nyugat-Magyarországon, ahol korábban gyengébb volt a Libri hálózat jelenléte. A cég a győri helyszínt tartja az egyik legfontosabbnak, itt már régóta szeretett volna boltot nyitni. De nyílik szegedi, nyíregyházi és miskolci üzlet is, valamennyi bevásárlóközpontokban. A budapesti helyszínek a Csepel, a Corvin és a Duna Plaza - írja a Magyar Nemzet.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke, Kocsis András Sándor a lap kérdésére megerősítette: a tizenkét üzlethelyiségben Alexandra könyvesboltok működnek, ezeket a helyiségeket veszi át a Libri. Az elnök úgy tudja, hogy a tizenkét üzlethelyiségere augusztus 31-éig szól az Alexandra bérleti szerződése. Kocsis András Sándor azt is elmondta, hogy szakmai egyeztetést kíván összehívni a boltok átadás-átvétele miatt, ez ugyanis legalább hat hétig fog tartani, az egyesülés által képviselt terjesztőknek és a kiadóknak – amelyek könyveit ezek az üzletek terjesztik – pedig az az érdekük, hogy minél zökkenőmentesebb legyen és minél kevesebb forgalomkieséssel járjon az átadás.

Titkárságán keresztül szerdán kerestük a hetvenhat könyvesboltból álló Alexandra hálózat tulajdonosát, Matyi Dezsőt, hogy ő is megerősítse: valóban megszűnnek a tizenkét, bevásárlóközpontokban működő Alexandra üzletek. Matyi Dezső titkárságáról Szabó Tünde válaszolt levélben a Magyar Nemzet megkeresésére: „Mi nem kívánunk egyetlen üzlettől sem megválni, vagy bezárni, minden szerződésből eredő kötelezettségünket teljesítettük és teljesítjük ma is. A hír alapja azon erőszakos piacszerzés következménye, amellyel az utóbbi időben a Libri próbál élni.

Nyilvánvalóan az általa állított 12 Alexandra üzlet átvétele kizárólag valamiféle jogellenes magatartás következménye lehet csak, mellyel szemben a jog eszközével lépünk fel, túl azon, hogy a Libri ilyen formában megvalósuló monopolisztikus terjeszkedési politikája egyáltalában nem etikus, és súlyos károkat okoz nemcsak a hazai könyvpiac jelenlegi – minden nehézség mellett is – kiegyensúlyozott működésében, de a művelt és jóérzésű olvasóban is komoly aggályokat ébreszthet.”

Az Alexandra tetemes, a 2012-es adatok szerint 11 milliárd forintos tartozást halmozott fel, ezért mégsem lenne váratlan, ha karcsúsítanák a bolthálózatot.

A Libri Kft. ügyvezetője, Kovács Péter a lapnak elmondta: a magyarországi bevásárlóközpontokat üzemeltető Klepierre Management Magyarország Kft. csomagban ajánlotta fel nekik a tizenkét bérleményt. Ezzel a francia hátterű cég kereste meg a Librit, ők pedig elfogadták az ajánlatot, mert javítani akarták az országos lefedettségüket. Több vidéki városban is van már boltjuk, ezeket az új üzletekkel párhuzamosan szeretnék tovább működtetni.

A magas bérleti díjak miatt a plázában működtetett üzlet az egyik legdrágább megoldás a könyvesboltok esetén is. Nemrég többek között amiatt kényszerült csődvédelemre a nagyrészt sikerkönyvekkel foglalkozó Ulpius Ház Kiadó, mert a gyors terjeszkedést – 2012 óta tizenkét új könyvesboltot nyitottak – és az üzletek fenntartásának magas költségeit nem tudta kigazdálkodni a cég. A könyvszakma több szereplője és a cég kommunikációs vezetője legalábbis egyetértettek abban, hogy többek között ez vezethetett a csődközeli helyzethez. Az Ulpius Ház terjeszkedése arányaiban nagyobb volt, mint a Libri mostani bővülése, mert a bővítés előtt csak három üzletet üzemeltettek, míg a Libri jelenleg is harminchetet.

Kovács Péter úgy vélekedik, hogy a tizenkét új üzletük megnyitása nem rejt magában hasonló kockázatokat. A lap kérdésére elmondta: jelentős különbség, hogy a Libri saját erőből nyitja meg az üzleteket, amelyek kialakításánál a lehető legmagasabb minőségre törekszenek. Mivel nyilvánosan működő részvénytársaságról van szó, a gazdálkodásukkal kapcsolatos adatok is hozzáférhetőek.

A Libri ügyvezetője szerint az Ulpius nehézségeit az is okozhatta, hogy nem a teljes hazai könyvkínálattal foglalkoztak, hanem kiadói boltokat üzemeltettek, azaz csupán a saját kiadójuk, az Ulpius Ház Kiadó könyveit árusították az üzletekben. Valószínűleg ők is érzékelték a problémát, mert később elkezdték terjeszteni más kiadók könyveit is, a könyvesbolti értékesítésük alapvetően mégsem erre, hanem a saját kiadványaikra épült - írja a Magyar Nemzet.