Energiafelhasználás, fékezett habzással

A módosításra az energiafelhasználást érintő trendek, a várható GDP-változás, a valószínűsíthetően megvalósuló energiahatékonysági beruházások és pénzügyi kereteik, végül az elérhető energia-megtakarítás alapján került sor. A szabályozás szerint ezentúl kétévente frissíteni kell az anyagot.

A felhasználás-előrejelzés eredetileg három, most viszont csak két variációban készült. Az első a lazább, szinte csak a történéseket követő változat az úgynevezett BAU (business as usual, „ölbe tett kéz”), a második a hatékony intézkedéseket feltételező policy (közös erőfeszítés), a harmadik pedig a zöld forgatókönyv volt 2011-ben. A 2015. III. 20-i országgyűlési határozat szerint azonban a zöld forgatókönyv további szerepeltetése nem indokolt, mert az a ma előre látható adottságok mellett már „nem mutatna be reálisan megvalósítható energiafelhasználási pályát”.

Az eredeti stratégia BAU változata szerint az ország 2020-as elsődleges energiafelhasználása 1349 petajoule lenne, a policy szerinti csak 1113. (A terítékről lekerült zöld forgatókönyv szerinti 1059 petajoule.) Most viszont csak 1101, illetve 1009 petajoule várható, vagyis az első esetben (BAU) a korábban várt energiaigénynek csak a 83 százaléka jelentkezik, a másodikban (policy) csak a 91 százaléka, a harmadik eset pedig kiesett.

A várható felhasználásról a Magyar Közlönyben megjelent, illetve az energiastratégiában szereplő, szegmensenkénti táblázat sorainak tartalma csak részben teszi lehetővé az összehasonlítást. Az egyikben például ipar, a másikban viszont feldolgozó ipar szerepel, továbbá az egyikben olvasható egy lakosság, és egy kereskedelem, szolgáltatás sor is, a másikban kereskedelem egyáltalán nincs, de van „lakosság és annak a tercier szektora”, ez utóbbi a szolgáltatásokat és a közintézményeket takarja. Így viszont nehezebben azonosíthatóak azok szegmensek, amelyekben a korábban várttól számottevőbben eltér a majdani energiaigény. Azért vannak összevethető sorok is.

A közlekedés energiaigényét például az eredeti anyag 262 (BAU) illetve 224 (policy) petajoule-ra teszi 2020-ra, a mostani 161 és 147 petajoule-ra. Közös nevezőn van a hálózati veszteség is, amely a 2011-es előrejelzés szerint 2020-ban 28 vagy 25 petajoule lesz, a mostani alapján viszont csak 24, illetve 23 petajoule-re várható.

Még nagyobb az eltérés, ha a 2030-ra várt elsődlegesenergia-felhasználást nézzük. Az eredeti stratégia 1476 (BAU) illetve 1147 (policy) petajoule-t várt, a mostani csak 1217, illetve 1029 petajoule-t. Az új változat BAU variánsa összességében nem kalkulál az energiahatékonysági intézkedések hatásával 2030-ig az áramigény és 1,5 százalékos áramigény-növekedést feltételez, 2012-es bázison. A policy szerint a hatékonyságjavítás terén derűlátóbb, rövid távon a végső energiafogyasztás bővülésével, majd stagnálásával számol.