Felhőben is nagyon lemaradtunk

Az európai uniós tagállamokban működő vállalkozások 19 százaléka vett igénybe tavaly felhőalapú szolgáltatásokat, ám az egyes tagállamok között nagyon jelentősek az eltérések – derül ki az Eurostat által közzétett elemzésből. Az első látásra megállapítható, hogy a fejlettebb tagállamok jóval előrébb tartanak a folyamatban, legtöbbjük 30 százalék fölötti penetrációval rendelkezik. A tavalyi adatok alapján a rangsort Finnország vezeti a maga 51 százalékos eredményével, de Olaszországban is 40, Svédországban 39, Dániában pedig 38 százalékos penetrációt mért az Eurostat. Nagy-Britanniában ugyanakkor 24, Franciaországban 12, Németországban pedig csak 11 százalék volt az arány, tehát az utóbbi két ország már jelentősen elmarad az unió átlagától.

Az igazán nagy fejlődési lehetőségekkel pedig pont a keleti, később csatlakozott tagállamok rendelkeznek: Magyarországon például nyolc százalékot ér el a felhőt használó cégek aránya – ezzel egy szinten állunk Bulgáriával –, Lengyelországban 6, Romániában pedig mindössze 5 százalékos az elterjedtség a vállalatok körében. (Ezzel a tavalyi adatok alapján Románia a sereghajtó az EU-ban.)

A régiós különbségek azért is figyelemre méltók, mert a felhőalapú szolgáltatások legnagyobb előnye pont az informatikai kiadások csökkenése a vállalatoknál, vagyis a versenyképesség növelésének egyik elég kézenfekvő eszközét jelentik. A költségek csökkenésére pedig egy sor, a közelmúltban megjelent kutatás is rávilágított: így például egy amerikai kutatás szerint a megkérdezett cégek 82 százaléka nyilatkozott úgy, hogy érezhető megtakarítást ért el a felhőalapú szolgáltatások igénybevételével, és a megkérdezettek négyötöde tapasztalt jelentős előnyöket a szolgáltatás bevezetésétől számított hat hónapon belül.

Hasonló következetésekre jutott az Enterprise Management Associates (EMA) nemrég közzétett, globális adatokon alapuló tanulmánya is, amely szerint a felhő szolgáltatást igénybe vevő cégek igen jelentős tőkeigény-csökkenést tapasztalnak: a megkérdezettek 40 százaléka úgy nyilatkozott, hogy 30 százalékos, vagy annál is nagyobb megtakarítást ért el ezen a területen a hagyományos technológiák alkalmazásával futó projektekhez képest. A működési költségeknél is jelentős a megtakarítás, ott a cégek 23 százaléka számolt be legalább 30 százalékos költségcsökkenésről.

Ami a felhasználási területeket illeti, az Eurostat kutatása szerint a cégek kétharmada a saját levelezési rendszer kiváltására is használja a szolgáltatást. Itt a legnagyobb előnyt az jelenti, hogy a fizetés felhasználóként történik, nem pedig egy külön rendszert kell fenntartani, amelynek ára és működtetési költsége is jóval magasabb, amellett, hogy a kihasználtság is kérdéses. A vállalkozások több mint fele – 53 százaléka – az iratok elektronikus tárolására is igénybe veszi a felhőt, 39 százalékuk pedig adatbázisának kezelésére is használja.

Nem meglepő módon a felhőalapú szolgáltatást legnagyobb arányban az informatikai területen mozgó cégek veszik igénybe az Eurostat szerint – náluk az arány 45 százalékos az EU-ban –, míg az egyéb gazdasági ágazatokban majdnem mindig 14 és 20 százalék közötti a penetráció.

A felhőalapú szolgáltatásoknál ugyanakkor még mindig kulcskérdésnek számít a kezelt adatok biztonsága. Simándi Andrea, a Microsoft jogi igazgatója szerint viszont a tapasztalat már azt mutatja, hogy a felhő történetében átléptünk az első fontos korszakhatáron: a felhasználók –magánemberek, kis- és középvállalkozások, nagyvállalatok, civil szervezetek – már nem a felhő technológiától tartanak, hanem a felhő egyes szolgáltatóitól. – Ez egy jogos kérdés, mert felhő és felhő között is van különbség. A Microsoft mindezidáig egyedüli IT-cégként kapta meg az EU adatvédelmi hatóságainak igazolását arról, hogy a vállalati felhőszolgáltatásai megfelelnek a legszigorúbb európai előírásoknak is – tette hozzá. Simándi Andrea közölte: a közelmúltban már megszületett az az első nemzetközi szabvány, amely kifejezetten felhőszolgáltatásokra állapít meg követelményrendszert, és ezáltal megkönnyíti a különböző felhőszolgáltatások egyszerű összehasonlítását. Ezt a szabványt a Microsoft elsőként kapta meg. Az ISO/IEC 27018 besorolású keretrendszer előírja például, hogy a szolgáltatók nem használhatják a személyes adatokat reklám- és marketing célokra, az ügyfeleknek joga van pontosan tudni, hogy adatvagyonukat hol és milyen módon tárolják, illetve hogy a szolgálgatóknak már a legcsekélyebb biztonsági probléma felléptekor is értesíteniük, illetve folyamatosan tájékoztatniuk kell az adatok tulajdonosait a folyamatról.

Így például segítséget nyújthat az adatok feldolgozásához, kezeléséhez, látványos megjelenítéséhez, és a kommunikációs és kollaborációs eszközök használatához.

Fontos szerep juthat emellett a felhőnek az ügyfélkapcsolat-kezelésben (CRM), illetve az üzleti hatékonyság növelését is elősegítheti alkalmazásplatform – például az Azure – használatával.

Így például segítséget nyújthat az adatok feldolgozásához, kezeléséhez, látványos megjelenítéséhez, és a kommunikációs és kollaborációs eszközök használatához.

Fontos szerep juthat emellett a felhőnek az ügyfélkapcsolat-kezelésben (CRM), illetve az üzleti hatékonyság növelését is elősegítheti alkalmazásplatform – például az Azure – használatával. Az uniós tagállamok rangsorában igencsak hátul állnak a magyar cégek, legalábbis ami a felhőalapú megoldásokat illeti -->