Magyarországról 178 tonna szalmonellával és liszteriával fertőzött csirkehús került az ukrán piacra – közölte a keleti szomszéd főügyészsége pénteken. A közlés szerint egy cég olyan Magyarországon előállított darabolt csirkét dobott piacra Ukrajnában, amelyben kimutatták a kórokozók jelenlétét – közölte ezt követően az ukrán sajtó. A kijevi főügyészség bejelentés alapján kezdett vizsgálatot, az ügy jelenleg nyomozati szakaszban van.
A hír azért is meglepő, mert az ukrán piac nem számít kedvelt célpontnak a magyar gyártók körében. Az ország szegény, a fizetőképesség sem ezért, sem pedig az üzleti kultúra alacsony szintje miatt nem garantált. Ráadásul az elmúlt hónapokban a háborús helyzet miatt mélyrepülését folytató hrivnya eleve nem fűti, inkább erőteljesen visszafogja Ukrajna nemzetközi élelmiszer-vásárlásait. Mindezek a hatások meglátszanak a kivitel volumenén is. Tavaly Magyarországról exportléptékben számítva csupán jelentéktelen mennyiségű, 107 tonnányi csirkehús ment Ukrajnába, az idei évben pedig még ennyi sem. Az élelmiszeriparban hasznosított mechanikusan szeparált baromfihúspépből ugyan már 2300 tonnát exportáltunk tavaly Ukrajnába, ám a csirkehúsmassza hőkezelés során kerül készítményekbe, vagyis a fertőzőképessége ilyenkor elvileg eltűnik.
Az ukrán sajtóban megjelentekkel ellentétben ilyen, felvágottakban, májasokban, húspogácsákban és más készítményekben használt szeparált baromfihúspépről lehetett szó a szaktárca szerint is – amennyiben az ukrán értesülések egyáltalán helyesek.
Hazánkból 2015-ben kizárólag mechanikusan szeparált húst, MSM-et szállítottak Ukrajnába, Magyarországon ilyen, kizárólag ipari felhasználásra szánt termék közfogyasztásra szánt élelmiszerrel nem kerülhetett kapcsolatba – áll a Földművelésügyi Minisztérium (FM) tegnap kiadott közleményében. A szaktárca hozzáteszi: a magyar hatóságnak sikerült elérnie az ukrán állat-egészségügyi hatóságot, amely nem rendelkezik információval a főügyészségi nyomozással kapcsolatban.
Az MSM többek között sertésből, pulykából és csirkéből is készülhet, de az így nyert massza már nem tartozik a hús fogalomkörébe. Az MSM masszát gyártás után azonnal le kell fagyasztani és csak ipari felhasználásra, hőkezelt termékbe lehet bedolgozni. A közlemény hozzáteszi: a magyar hatóság mindent megtesz annak érdekében, hogy az MSM-termékekkel kapcsolatban további információkat szerezzen az ukrán főügyészségtől.
„Pénteken délután értesültünk az ügyről, de máig nem kaptunk semmilyen hivatalos értesítést. Érdeklődtünk az ukrán társhatóságoknál, de ők sem tudnak semmi konkrétumot” – mondta el a Világgazdaságnak hétfő délután Bognár Lajos. A Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára, országos főállatorvos lapunknak hozzátette: a hétvége folyamán és hétfőn ellenőrizték a NÉBIH adatbázisát, amelyből kiderült, hogy idén csirkehús nem is került Magyarországról Ukrajnába, csak mechanikusan szeparált baromfihúspép. Ez az élelmiszer-ipari alapanyag fagyasztottan kerül ki az országból, és húskészítményekbe dolgozzák be. Mivel a szalmonella és a liszteria hőkezelés hatására veszélytelenné válik, ezért a végterméket gyártónak kell biztosítania illetve garantálnia a készítmény biztonságosságát.
Bognár Lajos felvetette: az sem tudható egyelőre, hogy a szennyezett húspépből a kórokozókat nem a szakszerűtlen szállítás hatására lehetett-e kimutatni. „Előfordulhat, hogy a szállítás közben az elégtelen hűtés hatására szaporodtak el a kórokozók, erről azonban a hivatalos értesítésig nem lehet biztosat mondani” – tette hozzá.
A helyettes államtitkár hangsúlyozta: Magyarországon ilyen termék biztosan nem került forgalomba, szennyezett csirkehúst és húspépet sem a közfogyasztásra, sem feldolgozásra szánt szállítmányokban nem találtak a hatóságok.
A lapunknak név nélkül nyilatkozó ágazati szereplők valószínűtlennek tartják, hogy az ukrán főügyészség állítása helytálló lenne, szerintük ebben az esetben az ottani hatóságok egyértelmű és konkrét állításokkal tudnák igazolni a feltevést. Ez mindmáig nem történt meg, egyelőre nem tudni, ki szállította a kifogásolt tételt és kinek. A nevüket nem vállaló, de a nemzetközi baromfi-kereskedelmet jól ismerő forrásaink közül volt aki valamiféle politikai nyomásgyakorlásra gyanakodott ukrán részről. Mások szerint pedig egyszerűen arról van szó, hogy az ukrán hatóságok tévedtek, és előbb indítottak eljárást, mint hogy megbizonyosodtak volna az állítás helyességéről.
A BTT kételkedik
A hír ijesztően hangzik, annál is inkább, mert a lisztéria komoly humán-egészségügyi problémát is jelentene. Ám egyelőre a hivatalos értesítést várjuk az ukrán hatóságoktól, ennek hiányában nem tudjuk mire vélni a dolgot – nyilatkozta a Világgazdaságnak Csorbai Attila. A Baromfi Terméktanács (BTT) elnöke hozzátette: „bízunk abban, hogy csak valamilyen félreértés lehet a dologban. Mivel az Európai Unió és Magyarország húsvizsgálati szabályai nagyon szigorúnak számítanak, a hazai fogyasztókhoz biztosan nem jutott el ilyen termék, a magyar baromfit hatósági állatorvosok ellenőrzik. Mivel az ukrán hatóságoktól nem érkezett még konkrétum, egyelőre kétkedve fogadjuk a sajtóban megjelenteket” – fogalmazott lapunknak az elnök.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.