E célból a következő öt évben jelentősen le kell faragni a kiadásokat a megtakarítást ígérő területeken. A 26 százalék négy fő eszközzel hozható össze: nagyobb turbinákat kell bevetni a nagyobb energiatermelés érdekében (+9 százalék), erősíteni a versenyt az iparági szereplők között (+7 százalék), új projekteket indítani (+7 százalék), valamint megbirkózni az ellátási láncban, például az építkezés és a létesítmények telepítése során felmerülő problémákkal (+3 százalék). Ha mindezeket a szabályozáson és a támogatási rendszeren keresztül a politika is segíti, akkor a következő évtized első felében a tengeri szélparkok rivalizálhatnak a gáz-, a szén- vagy a nukleáris alapú áramtermeléssel.
Az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA) szerint az EY megállapításaival egy időben adott ki közös nyilatkozatot az iparág három legnagyobb szereplője. A Dong Energy, az MHI Vestas és a Siemens Wind Power and Renewables Egyesült Ipar című deklarációja éppen a költségeinek lefaragására szólít fel. E célból a három társaság közös és egyéni akciókat is indít.
A szövetség honlapja szerint az EWEA 28 tagországa tavaly 11,8 ezer megawattnyi új kapacitást csatlakoztatott a hálózatra, ezzel az összesített (szárazföldi és tengeri) szélkapacitás 128,8 ezer megawattra nőtt. A bővüléshez Magyarország évek óta nem járul hozzá, mert széltornyokat csak támogatással éri meg állítani, erre viszont jelenlegi szabályozás nem kínál lehetőséget. Az ország beépített szélenergia kapacitása 329,3 megawatt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.