BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Szlovák hátszéllel éled újra a magyar máktermesztés

Az idei évben várhatóan már hatezer hektáron folyhat az ipari mák termesztése, ez pedig az ágazati szereplők szerint nagy eredmény azok után, hogy egy éve a legnagyobb hazai felvásárlónak számító Alkaloida gyógyszergyár váratlanul bejelentette: kivonul a hazi termeltetésből és felvásárlásból.

A Magyarországon megtermelt ipari mák jelentős hányadát hagyományosan a Tiszavasvári Alkaloida Gyár vásárolta fel, és a termelők részére előfinanszírozással biztosította a vetőmagot is. A cég tulajdonosa, az indiai Sun Pharma azonban tavaly januárban megszüntette ezt a tevékenységet.

Akkor a termelők attól tartottak, hogy mák termőterülete a korábbi töredékére zsugorodik, és a Magyarországon nagy múltú ipari növény termesztése jelentéktelenné válik. Az Alkaloida által korábban integrált 13 ezer hektárnyi termőterület felvásárló hiányában valóban töredékére csökkent volna – mondta el lapunknak Isztin Ferenc, a Máktermelők és Termelésszervezők Országos Szövetségének elnöke. A gyógyszercég kivonulása ugyanakkor piaci rést okozott, ahová a bajai illetőségű Hungarobiomed Kft. lépett be. Ez a hazai a termést a szlovákiai Galgócon lévő Saneca Pharmaceuticals gyógyszercégnek adja tovább feldolgozásra, ahol a learatott mákszalmából morfium készül orvosi felhasználásra.

A megfelelő minőség és a zökkenőmentes szállítás miatt a szlovák Saneca az idei évre már több termést rendelt, a tavalyi 4 ezer hektár után idén már 6 ezer hektáron termelhetik az ipari mákot a magyar gazdák. „Ez már majdnem eléri az egykori Alkaloida által integrált vetésterület felét, és vélhetően ezt a 6 ezer hektárt hosszabb távon is stabilan máktermelésre használhatják a termelők” – tette hozzá az elnök.

Isztin Ferenc szerint a mák azért is fontos, mert ez a növény jól beilleszthető a termelésbe. A búza, kukorica, napraforgó mellett rendszerint kisebb területen, de nagyobb haszonnal termesztik az ipari mákot.

Magyarországon nagy hagyománya volt az erős fájdalomcsillapítóként használt morfium előállításának. Ez Kabay Jánosnak köszönhető, aki 1931-ben szabadalmaztatta eljárását, amely révén az addig hulladékként kezelt száraz mákszalmából vonták ki a morfiumot. Az ipari eljárás üzleti sikert is hozott. Kabay több országban szabadalmaztatta ötletét, és egészen a közelmúltig Magyarország, illetve a tiszavasvári Alkaloida gyógyszergyár a világ egyik legnagyobb morfiumtermelő központja volt.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.