Trójai faló vagy áldás a TTIP?

Egyes európai országokban alig hallottak róla, máshol még a vasárnapi ebédnél is ez a téma – az Európai Bizottság egy munkatársa így jellemezte az EU és az Egyesült Államok között kötendő transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerséggel (TTIP) kapcsolatos vitát. Valóban: amikor Magyarországon legfeljebb a génmódosított növények piacra kerülésével kapcsolatos félelmek merültek fel, az osztrákok és a németek elsősorban az egyezmény beruházásokkal kapcsolatos pontja miatt aggodalmaskodnak, igen erőteljesen.

A fő vitapont az ISDS néven ismert klauzula, amely azt teszi lehetővé, hogy egy adott országban befektető cég az ország kormánya ellen is pert indíthat választott bíróság előtt, ha veszélyben látja működését. Mind az európai, mind az amerikai tárgyalófelek hangsúlyozzák azonban: ez nem egy új rendelkezés, azt – elsősorban német nyomásra – már több évtizede kialakították; az EU-ban most is 1400 ilyen szerződés van hatályban, Magyarországon ebből 55.

Az USA egyik vezető tárgyalója, Elena Bryan egy budapesti háttérbeszélgetésen elmondta: a jelenlegi rendszerben a beruházók és az államok jogai kiegyensúlyozottak, az Egyesült Államok ugyanakkor úgy módosította a szabályozását, hogy ne csorbuljanak a hazai cégek jogai sem a külföldiekkel szemben.

Azt is pontosan definiálták, melyek azok az esetek, amikor egy társaság választott bírósághoz fordulhat. Ilyen tipikusan az, ha az állam közvetlen vagy közvetett módon kisajátítja egy cég tulajdonát.
Az uniós és az amerikai fél is kiemeli a TTIP-pel kapcsolatban: annak legnagyobb nyertesei azok az exportőrök lehetnek, amelyek ma kétszer is kénytelenek bevizsgáltatni termékeiket. Ilyen az autóipar, a gyógyszeripar vagy a vegyi ágazat. A gépjárműveknél például eltérő módon szimulálnak baleseteket, ahhoz, hogy megállapítsák, mennyire biztonságos egy adott termék.

Amíg például Amerikában a balesetek szimulálásánál azt is tesztelik, mi történik egy bekötetlen tesztbabával, Európában a biztonsági öv használatát próbálják elérni – a cél mindkét esetben az, hogy a lehető legbiztonságosabb legyen egy autó ütközés esetén. A kétszeres tesztelés jelentős többletköltségeket ró a cégekre, nem véletlen, hogy ágazati szinten a TTIP fő haszonélvezőjének a hazánkban is kiemelt gépjárműgyártást tekintik, illetve a jelentős ipari exportőrnek számító Németországot.

Az országok azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy az egységes sztenderd semmiképpen ne jelentse a jelenlegi szabályok lazulását. Nagyjából ezzel magyarázható, miért nem indokolt az a sokat emlegetett hazai kritika, hogy a TTIP egyenes utat ad a Magyarországon (is) tiltott génmódosított vetőmagok köztermesztéséhez. Ezt ugyanis az unió tagállami nyomásra ma már jórészt az országaira bízza – más kérdés, hogy részben emiatt, részben a teljesen eltérő amerikai álláspont miatt a GMO-k nem is képezik majd részét a megállapodásnak.

Nem ez egyetlen kérdés, amelyet kivettek a szabadkereskedelmi tárgyalások hatálya alól. Ilyen a hormonkezelt állatok kérdése is, amellyel kapcsolatban jelenleg kutatók vetik össze az álláspontjaikat. De ilyen az agrártámogatások ügye is – mint Elena Bryan emlékeztetett, ezt a WTO körében egyeztették a felek. De nem liberalizálja a TTIP az audiovizuális szolgáltatásokat sem – az európaiak a túl nagy amerikai befolyástól tartanak ezen a téren.

Amíg az EU fontosnak tartaná, ha az energiakereskedelem liberalizálásának ügye napirendre kerüljön, a washingtoni fél vonakodó ezzel kapcsolatban – véli a bizottság. Elena Bryan ezzel nem ért egyet: lapunk ezzel kapcsolatos felvetésére úgy reagált, tárgyalnak róla, csak arról nincsenek meggyőződve, hogy külön fejezetet kellene szentelni a témának.

Az unió elsősorban azt szeretné elérni, hogy az amerikai exportőröknek ne kelljen engedélyért folyamodni, ha Európa felé akarnak szállítani. Bryan emlékeztetett: a jelenlegi szabályok már úgy szólnak, egy szabadkereskedelmi megállapodás ezt szükségtelenné teszi majd. Az energiaszolgáltatásokkal kapcsolatban a szolgáltatások témakörén belül egyeztetnek, ami pedig a közszolgáltatásokat illeti, ezt – a fentebb említett területekhez hasonlóan – kivonták a TTIP hatálya alól – tette hozzá.

A TTIP-pel kapcsolatban az is gyakorta felmerülő aggály, hogy a huszonnyolc tagországot képviselő Európai Bizottság, illetve az amerikai tárgyalófél, a washingtoni adminisztráció közötti egyeztetés nem eléggé átlátható. A bizottság ezt azzal igyekszik feloldani, hogy – a lapunknak nyilatkozó tisztviselő szerint példátlan módon – a tárgyalási pozíciójukat nyilvánossá tették. Elena Bryan is a valaha volt legátláthatóbb ilyen tárgyalásként jellemezte a TTIP előkészítését. Mint mondta: minden körnél volt egy félnapos nyitott konzultáció, amikor több száz ágazati partner, civilszervezet vagy más fél mondhatta el észrevételeit a partnereknek.

Időközben az EU vezetésében jelentős változások zajlottak le, a Jean-Claude Juncker bizottsági elnök őszi hivatalba lépése utáni időszakot „friss kezdet”-ként említik Brüsszelben. Amerikában hasonló változás 2017 elejére várható: a jövő évi elnökválasztáson már nem indul Barack Obama demokrata elnök.

Nem véletlen, hogy a tárgyalásokat szeretnék ennek az évnek a végére lezárni, ám ez aligha lehetséges – ezt a napokban az EUobserver szerint már bizottsági felelősök is elismerték. Hivatalos határidőt azonban nem kommunikál egyik tárgyaló fél sem: mind a bizottság, mind Washington azt hangsúlyozza, szeretnének jó megállapodást kötni, annál is inkább mivel az – például az egységes sztenderdek kialakításával – minta lehet a világ többi része számára is.

Időközben az EU vezetésében jelentős változások zajlottak le, a Jean-Claude Juncker bizottsági elnök őszi hivatalba lépése utáni időszakot „friss kezdet”-ként említik Brüsszelben. Amerikában hasonló változás 2017 elejére várható: a jövő évi elnökválasztáson már nem indul Barack Obama demokrata elnök.

Nem véletlen, hogy a tárgyalásokat szeretnék ennek az évnek a végére lezárni, ám ez aligha lehetséges – ezt a napokban az EUobserver szerint már bizottsági felelősök is elismerték. Hivatalos határidőt azonban nem kommunikál egyik tárgyaló fél sem: mind a bizottság, mind Washington azt hangsúlyozza, szeretnének jó megállapodást kötni, annál is inkább mivel az – például az egységes sztenderdek kialakításával – minta lehet a világ többi része számára is. -->